Az aggteleki-karszt barlangjai [antikvár]

Aggtelek, ez a kis észak-magyarországi község - amely később a környező karsztvidék hazánkhoz tartozó részének, majd az ott létrehozott nemzeti parknak is a névadójává vált - már a XVIII. század elején az ország nevezetességei közé számított: a falu határában nyíló hatalmas barlang és annak különleges szépségű cseppkőalakzatai messzi földről vonzották, s vonzzák ma is ide a látogatókat. A karsztvidék hírnevét megalapozó Baradla azonban csupán egyik - bár kétségtelenül legismertebb - képviselője a térség változatos barlangvilágának. Az államhatárral két részre osztott, de földrajzilag egybefüggő Aggteleki- és Szlovák-karszt közel 60 ezer hektáros területén jelenleg több mint 1000 kisebb-nagyobb barlangot ismerünk; amelyek formagazdagságukkal és képződményeik sokféleségével, sajátos élővilágukkal és régészeti-történeti emlékeikkel a mérsékelt övi középhegységi karsztosodás felszín alatti világának egyik legösszetettebb értékegyüttesét alkotják.