Overdose - a veretlen 11 [antikvár]

A lapok hullámosak. Védőborítóján beázási folttal.
Ötven éve erre a lóra vártam. Kincsemről jóval lekéstem, Patience Krúdy koráé volt, Imit csak Pesten láthattam, és őt is csak egyszer engedték ki Bécsbe. Imperiál idején jó, ha Pozsonyig mehettünk. Azóta a galopp nagyjait csak messziről csodálhattuk. Ám 2008-ban Overdose révén ott lehettünk Párizsban, Rómában, Hamburgban, Baden-Badenben, jövőre pedig Ascotban, Newmarketben, Dubaiban, Hongkongban is. Eddig minden feladatát fölényesen oldotta meg, és máris a legjobb húsz egyike minden idők veretlen lovai közt. Párizs pedig egy külön fejezet, amely filmvászonra kívánkozik. A lóversenyen évente kiválaszthatsz egy csikót, amely ha felér a legjobbak közé, kimondhatatlan öröm akkor is, ha másé. Akiben mintha a saját fiadat látnád. Most az egész országnak lehet egy ilyen lova. Overdose nevét máris mindenki tudja, Kincsem és Imperiál óta ez nem fordult elő. Reménykedjünk, hogy nem kerül külföldre. Ez a könyv nemcsak róla szól, hanem dicső elődeiről is, az összes magyar veretlenről, s azokról a lovakról, lovasokról, idomárokról, tulajdonosokról, akik Európa legnagyobb versenypályáin is helytálltak. Higgyék el, a múlt ismeretében a jövő is érdekesebb. Tudja-e Overdose eddigi 11 versenyét összesen 98 hosszal nyerte. Zsokéja minden versenyében piros-fehér-zöld dresszben fut. A lefújt párizsi futamban csak egy tizeddel maradt le a pályarekordtól. Előtte Hegyeshalomban visszafordultak vele, mert nem akart háttal utazni. Mikóczy úr Newmarketben nem is akart lovat venni. Felmerült benne, hogy Osamának nevezi el. Dózi kedvence a répa volt, de ma már az almát jobban szereti. A veretlen lovak közül csak Kincsem győzött ennyi országban. A németek nevezték el magyar csodalónak. A szerző magánszámításai szerint máris Európa legjobb spintere. Az 54 versenyt nyerő Kincsem számtalan ellenfelének adott súlyelőnyt. Kisbérnek csak az epsomi derby előtt adtak nevet. Batthyány herceg St. Simon sikerei előtt egy nagydíj közben halt meg. Batthyány grófnő két Arc de Triomphe-tól fosztotta meg Klimscha Albertet. Farkas Ferenc egy vak lóval nyert 28 versenyt. Rozsnyói előző évi ára századát adta Brahyért, aki 2004-ben az év lova lett. Imperiált hazarendelte a párt, mégis második lett a Badeni Nagydíjban. Apja, a veretlen Imi azért nem nyert Bécsben, mert zsokéja éjjel berúgott. Plesch Árpád két francia derbyt nyert, felesége két angolt. Ullmann báró két letört lovát 34 millió euróért adta el Maktoum sejknek. A hároméves Overdose hamburgi, párizsi és római futásai után immáron bizonyossá vált, hogy Kincsem óta nem volt ilyen lovunk, eddigi 11 versenyében ugyanis még nem talált legyőzőre, Baden-Baden óta a németek pedig magyar csodalónak nevezik. A szerző Párizstól Rómáig követte futásait, könyvéből kiderül, hogyan jutottunk szinte fillérekért ehhez a kiváló telivérhez, miképpen nyerte eddigi versenyeit, s tulajdonosának, a dunaszerdahelyi Mikóczy Zoltánnak az élettörténetével is megismerkedhet az olvasó. A könyv második részében Overdose nagy honi elődei kerülnek sorra Kisbértől Imperiálig. De az 54 versenyt nyerő Kincsem, a kilencszeres győztes, Krúdy Szindbádjából is ismert Patience és a többi veretlen magyar ló részletes sztorija mellett legalább annyira érdekesek gazdáik, az epsomi derbyt nyerő görög Baltazzi testvérek, az Angliába menekült Batthyány Gusztáv herceg, a Németországba került Ullmann báró, a bécsi Burgot utánzó Festetics Tasziló, a nagy nemzetközi kalandor, a feleségével két francia és két angol derbyt nyerő Plesch Árpád, s azok a mai tulajdonosok, akik innen próbálnak a nemzetközi galoppsport élmezőnyébe betörni. Farkasházy könyvéből megismerhetjük a nyugat-európai versenyek színes forgatagát, a leghíresebb külföldi versenylovak történetét, s percről percre követhetjük végig a párizsi drámát, valamint a szezont lezáró fényes római diadalt, amely után Overdose minden bizonnyal a világ legjobb sprintere.