A kézilabdázás szabálykönyve [antikvár]

BEVEZETÉS Közel nyolcvan évvel ezelőtt, 1924. március 11-én, az „Ifjúsági Testnevelésiben Kuncze Géza tanár megkezdte a „Torball" (dobólabdajáték) játékszabályainak ismertetését, amelyet egyébként Hermann Bachmann karlsruhei tanár állított össze. A dobólabdajáték leírásából a kézilabdázás első, alapvető játékszabályaira ismerhetünk. 1926. szeptember 17-én, szintén az „Ifjúsági Testnevelésiben találkozhatunk ismét sportágunkkal. Magyarországon a „kézilabda" elnevezés ekkor jelent meg először nyomtatásban. 1927-ben, a prágai munkásolimpián atlétaként Cséfai Sándor is részt vett, s hazahozta az első szabályos kézilabdát és az első szabálykönyvet. Ennek magyar nyelvű fordítása 1928-ban jelent meg könyv alakban, mint a sportág játékszabályainak első magyarországi kiadása. Szabálykönyvünk felépítésének ismertetése előtt röviden megemlékezünk az eddig megjelent magyar nyelvű kézilabda-szabálykönyvekről. Ez az összeállítás egyúttal a szabályok alakulásának vázlatos keresztmetszetét is tükrözi. 1928. „Kézilabdajáték-szabálykönyv." (A Budapesti Labdarúgó Alszövetség kiadása.) Elavult nyelvezete ellenére érdekessége, hogy -bár első kiadás - a játék fő ismérveit meghatározó szabályokban alig tér el a ma is érvényben levő leglényegesebbektől. Kizárólag a nagypályás, a „footballpályán" játszható mérkőzések játékszabályait ismerteti, többek között a „lesben állás" kérdéseivel is foglalkozik. 1933. „Kézilabdajáték nemzetközi szabálykönyve magyar fordításban." Fordította: Molnár Tibor. (Faragó Imre könyvnyomdája, Budapest.) Pontos fordításban közli a nemzetközi nagypályás játékszabályokat. Ezután felsorolja a „kézilabda-bíró bizottság döntvényeit", s mindezeket „mélyen" figyelembe ajánlja, „mert ezen játékszabályok, a döntvények tudása és alkalmazása nélkül a kézilabdasport fejlődése nem biztosítható". 1936. „A kézilabdajáték szabálykönyve." (A Magyar Kézilabdázó Egyesületek Szövetségének kiadása.) Bevezetőjében „Játékgondolat"