Futballvilágbajnokok A-tól Z-ig [antikvár]

Fedlap szélei kopottasak.
Részlet a könyvből: A sportvilág legértékesebb trófeáját a labdarúgók mondhatják magukénak. A futballjáték már az 1900-as, párizsi olimpián győzelmet aratott. Igaz, akkor még félve, titokban, inkább csak bemutatószerűen rúgták a labdát, de a football már belopta magát a nézők szívébe. S négy évvel később, 1904-ben megalakult a FIFA, ami nagy lökést adott a sportág fejlődésének. Az 1908-as londoni olimpián már hivatalosan is szerepelt a nyári játékok műsorában, de a NOB nem nézte jó szemmel, hogy a hivatásos és amatőr labdarúgók egymással versengjenek az olimpiai Coubertin-i szellemében. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy amikor 1921-ben a francia Jules Rimet lett a FIFA elnöke, a nemzetközi szövetség minden erejét latba vetette, hogy a futballvilág saját hatáskörében építse fel sikercsúcsait. S hogy ez a törekvés, amely közel tíz éves harc után jutott el a megvalósulásig, kirobbanó sikert arathasson, a ladrúgás szerelmeseként tisztelt Jules Rimet felajánlotta a Világ Kupát, amely halála óta az ő nevét viselte egészen addig, amíg 1970-ben a brazilok végleg el nem nyerték. A francia Abele Lafleur, 4 kg színaranyból megformált igen értékes trófeája azóta Rio de Janeiróban, a Brazil Labdarúgó Szövetség kincsestárát díszíti. A Rimet Cup helyett 1974-ben a World Cup-ot állította a FIFA a labdarúgók elé, s az olasz Silvio Cazzaniga 36 cm magas és 4,97 kg súlyú trófeája ma minden válogatott álma. A magyar labdarúgók két ízben - 1938-ban és 1954-ben, a franciaországi és a svájci VB-n - karnyújtásnyira voltak a Világ Kupától, de elnyerniök mindmáig nem sikerült. Talán Mexikóban...