Az edzés elmélete és módszertana [antikvár]

FITNESS AKADÉMIA 1. Az edzéselmélet kialakulása és jellemzői 1.1. A sport, mint tudomány A jó kondíció, a megfelelő erőnlét az emberiség életében mindig is fontos szerepet játszott. Kezdetben magát a túlélést jelentette, hiszen már az élelem megszerzése, a szétosztás is az erősebbnek kedvezett. Később a jól szervezett társadalmak is központi kérdésként kezelték a testi nevelést, az értelmi és az esztétikai nevelés mellet. Gondoljunk a görögök "gymnasion" -jára, vagy az olimpiai játékok megrendezésének hagyományára! A görögöknek köszönhetjük az első igazi sportelméleti munkát is, amely az időszámításunk szerinti második században élt Philostratos nevéhez kötődik, de felidézhetjük az első maratoni futás emlékét vagy a rómaiakra gondolva a légionáriusok, a gladiátorok kemény kiképzését. Nietzsche - a görög kultúrát elemezve - arra a kissé szkeptikus következtetésre jutott, hogy "a kultúrát csak úgy lehet ápolni, ha állig fel vagyaink fegyverkezve és boksz-kesztjTJt húzunk." A történelmi példák végeláthatatian sora helyett - amelyek mind azt bizonyítják, hogy a testkultúra mindig is a társadalmi kultúra része volt - nézzük most meg a sport önálló tudománnyá válásának folyamatát. A sporttudomány a fiatal tudományágak közé tartozik. Tárgya "a sport történelmi fejlődése, a testgj^akorlatnak, edzésnek és versenyzésnek az ember szervezetére és személyiségére gyakorolt hatását vizsgáló kutatások, az emberi mozgás alapjául szolgáló biológiai, fizikai és mechanikai folyamatok vizsgálata, a metodikai, technikai és pedagógiai folyamatok vizsgálata, azok leírása és elméleti megalapozása".' A sport az 1997-es Európai Sportcharta szerint "minden olyan fizikai tevékenység, amely esetenként, vagy szervezett formában a fizikai és szellemi erőnlét fejlesztését szolgálja, társadalmi kapcsolatok teremtése vagy különböző szintű versenyeken eredmények elérése céljából." A sport fogalmán belül külön megemHtjük a szabadidősport fogalmát, amely elnevezés tulajdonképpen félrevezető, hiszen a profi sportolók kivételével mindenki szabadidejében sportol. Helyesebb, ha a sportolás célja szerint alkomnk kategóriákat: egészségsport, teljesítménysport, iskolai sportolás, munkahelyi sport, diáksport. A teljesítménysport, élsport legfőbb kritériumai a csúcsteljesítményre törekvés és nemzetközi sikerek elérése. A szórakoztató ipar részeként is felfoghatjuk, fokozott gazdasági jelentőséggel és politikai súllyal bír. Az élsportoló számára többnyire foglalkozás, az önkifejezés és az egzisztenciateremtés eszköze.^ I I