Irány Barcelona 2. [antikvár]

A sportegészségügy szerepe a versenysport ellátásában főként három területen érvényesül: orvosi segítség a kiválasztásban; a sportolók egészségének és kondícionális állapotának optimumban való megőrzése; a teljesítőképesség élettani eszközökkel való meghatározása, ennek alapján együttműködés az edzésprogramok vezetésében. Az orvosi kiválasztás a rendszeres sportolás kezdetén elsősorban az egészségi állapotról és az alkalmasságról győződik meg, ezért döntéseit csak egészségügyi szempontok befolyásolhatják. A sporttudomány egyéb területeinek a feladata az adott sportághoz szükséges képességek objektív eszközökkel való feltárása. A kezdeti vizsgálatokon túl periodikusan kell ellenőrizni a sportolók egészségi állapotát, objektív módon meghatározva a sportoló szervezete alkalmazkodásának élettani határait. Ehhez nagy gyakorlattal rendelkező sportorvosok, jól felszerelt laboratóriumok szükségesek. Szükséges a sportolás során elszenvedett balesetek, károsodások, esetleges betegségek kezelése és rehabilitációja. A kellő időben felállított diagnózis és megkezdett kezelés az egyedüli út a maradandó károsodások megelőzésére. Nemzetközi szintű sportolás csak egyénre szabott, tudományosan megalapozott terv alapján képzelhető el A tervezésben és a folyamatos ellenőrzésben a sport orvoslás is szerepet kap szakembereink speciális tapasztalata és tudása réven. Nélkülözhetetlen az edző, a sportvezető és a sportoló együtt-dolgozása az orvossal A sport tudományos szervezése operatív rendszert feltételez a sportoló, edző és orvos között. Mindehhez feltétlenül szükséges az információk folyamatos cseréje, a kölcsönös bizalom és a problémák ismerete. Ez korszerűen csak intézet által szervezett és koordinált teamek (belgyógyász, kardiológus, ortopéd-traumatológus, élettanász, pszichológus, dietetikus, biomechanikus, fiziotherapeuta stb.) által biztosítható.