Árnyékban született csillagok I-II. [antikvár]

Mozgássérült embernek lenni persona non grata volt a II. világháborút követően. Az 1970-es években három sportegyesület is alakult, a Halassy Olivér SC Budapesten, a Mozgáskorlátozottak Akarat Sportegyesülete Miskolcon, majd a Vasakarat SE Szombathelyen. Miért vonzotta a sport a mozgássérült embereket? A sportban nagyon gyorsan meg lehetett mutatni ugyanis - ez ma sincs másképp -, milyen teljesítményekre képes sérültként egy ember. Az emiitett három sportegyesület vezetett később a mozgássérült emberek mozgalmához, érdekvédelméhez. A sportegyesületekkel párhozamosan elindult egyfajta társadalmi nyitás, sorra alakultak a mozgáskorlátozott emberek érdekvédelmi egyesületei, és ezek 1981-ben, az ENSZ Évében megalakították a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetségét, a MEOSZ-t.Az Országos Testnevelési és Sporthivatal (OTSH) 1977-ben a mozgássérült sportolók erőszakosságának köszönhetően életre hívta a maga bürokráciájával és szabályaival a Mozgáskorlátozottak Testnevelési és Sportbizottságát (MTSB), hogy hivatalossá tegye és elkezdje a nemzetközi sportélet szervezését. A sportolók azonban, akik pontosan tudták, hogy hazai versenyrendszer nélkül nincs nemzetközi megmérettetés, hozzáfogtak megszervezni a hazai sportági versenyeket. Nagyon kevés pénzből, gyenge háttérrel, de kemény munkával elindultak az országos versenyek: Szombathelyen a Savaria Kupa, Egerben az Agria Kupa, Miskolcon az Avas Kupa. A Halassy Olivér SC szervezte meg az első három (1971,1979,1981) nemzetközi és országos versenyt, majd az 1980-as évektől a sportági bajnokságok rendszerét már a MEOSZ-szal való együttműködésben alakította ki. Az MTSB második elnökének Kelemenné dr. Szakonyi Júliát választották, aki pszichológusként dolgozott a baleseti intézetben, így a legtöbb friss sérültet a sportolás felé irányította, 1971-től a Halassy úszószakosztályát vezette. 1981-ben ő lett a MEOSZ főtitkára is, néhány évig e két funkciót együtt látta el. Ebbea rendszerbe kapcsolódott be a MEOSZ, és azonnal komoly szerepet vállalt a hazai versenyek finanszírozásában is. Ezzel nagyon sokat tett a mozgássérült emberek sportjáért. 1983-ban az MTSB és a MEOSZ együttműködést kötött, és életre hívta a MEOSZ testnevelési és sportbizottságát (MEOSZ-TSB), amely előfutára volt a rendszerváltáskor megalakult Magyar Mozgáskorlátozottak Sportszövetségének (MMS). A MEOSZ még a testnevelési és sportbizottságának, majd a Magyar Mozgáskorlátozottak Sportszövetségének idejében is, egészen 2001-ig gondoskodott a hazai versenyrendszer háttérének finanszírozásáról. Irodát biztosított, és emellett ahhoz is jelentősen hozzájárult, hogy egyre több mozgáskorlátozott ember kapcsolódjon be a hazai sportéletbe. Tette mindezt a Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetségének megalakulásáig.Magyarországon a mozgáskorlátozott emberek számára 1986-ban rendeztek először világbajnokságot - a pécsi ülőröplabda-világbajnokságot - a MEOSZ testnevelési és sportbizottsága Chikán Csaba elnökletével és Nádas Pál vezetésével. Ettől az eseménytől mondható, hogy a sportszakemberek is igazi sportolóknak kezdték tekinteni a parasportolókat. A szövetség volt a vb legfőbb támogatója. A mozgáskorlátozott emberek sportéletére a világbajnokság óriási hatást gyakorolt, az egész ország láthatta, hiszen ez volt az első hazai televíziós sportközvetítés. Ujabb sportegyesületek alakultak (Mozgáskorlátozottak Ajkai SE, Veszprém Megyei Mozgássérültek Törekvés SE, tatabányai Humanitás SE), egyre több mozgáskorlátozott ember kezdett el hazánkban sportolni.A rendszerváltás és a nemzetközi elvárások együttes hatására 1989-ben az MTSB átalakulása révén született meg a Magyar Mozgáskorlátozottak Sportszövetsége (MMS). Az országban ekkor már tizenhat speciális céllal létrejött sportegyesület működött. A MEOSZ-t nem hagyták ki, dr. Chikán Csaba elnök volt létrejöttének egyik nagy támogatója.