Bővebb ismertető
Részlet: Nap! Színarany végre Az éj peremén át kicsordul az égre, Felhőkehely szélén gomolygva kicsap, Amelyben eddig visszafojtva főtt, Mert a tömör sötét felhő-darab Hasadását még csak parányi hab Sem érte belőle egy óra előtt; De aztán hulláma hullámra hágott És elfojtani többé nem lehet, Lobog, pirul az egész napkelet, Arannyá vált s elönti a világot...