Anyósok könyve [antikvár]

Részlet a könyvből: Az anyósokról - Főleg történelmi szempontból. - Azon nagy természettudományi kérdések közül, a melyek most a földgömbön az emberiséget foglalkoztatják, két óriási kérdés tornyosul magasra: a villámosság és az anyósok kérdése. A mi a villámosságot illeti, ezt a szabad kutatás szelleme meg fogja oldani nemsokára. De a mi az anyósokat illeti, e téren (fájdalom!) nem létezik szabad kutatás. Sem politikai szabadságaink, sem fölvilágosodásunk, sem müveltségünk mostani eszközei nem elegendők ezen óriási emberi problema földeritéséhez. S fölötte félek, hogy erkölcsi bátorságunk fogyatékossága egykoron az utókor kemény ítéletét fogja fejünkre zúdítani. »E kor (igy fog majd felölünk irni a jövő századok bölcselője) épen olyan tehetetlenül állott az anyósokkal, mint a középkor a boszorkányokkal szemben...« (...) Az anyós a mai tökéletlen tudományok állása szerint, kétféle. Vagy a férj anyósa, vagy a feleségé. Szellemesnek kell föltüntetnünk, hogy a görög nyelvben az anyós kifejezésre mily finoman megkülönböztető kifejezéseket használtak. A görögök elnevezték a férj anyját »hekyrá«-nak, a ki meg tudja becsülni fia férfias magatartását még a nővel szemben is; a feleség anyját pedig »kedeslriá«-nak mondták. - Azonban századok lefolyta alatt »anyós« alatt mindig a feleség anyját értjük, vagy szoktuk most is érteni, mert hát a »rossz« anyós, a satirai anyós csak nem lehet más, mint a nő anyja!