kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![Apor Péter - A bölcsőhely parancsai [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/684/2972684.jpg "Apor Péter - A bölcsőhely parancsai [antikvár]")
A bölcsőhely parancsai [antikvár]
Apor Péter, Árva Bethlen Kata, Bartalis János, Benedek Elek, Bethlen Miklós, Bod Péter, Cserei Mihály, Hermányi Dienes József, Jósika Miklós, Kacsó Sándor, Kemény János, Koós Ferenc, Méliusz József, Nagy István, Nagy Szabó Ferenc, Pálffy János, Rákóczi Ferenc, Sütő András, Szalárdi János, Szemlér Ferenc, Szentimrei Jenő, Tótfalusi Kis Miklós, Ujfalvy Sándor, Veress Dániel, Zágoni Mikes Kelemen
Szemelvényes gyűjteményünket elsősorban az ifjú olvasóknak szánjuk. Nevekről, művekről hallanak - a kötet szerzőinek többsége iskolai tananyag - anélkül, hogy közvetlenül megismerkednének a hazai magyar emlékiratirodalom alapműveivel. Az eredeti szövegek olvasását a leghűbb kivonat, a legpontosabb ismertetés, elemzés vagy összefoglalás sem pótolja. Célunk az volt, hogy az eredeti munkákból vett szemelvények segítségével bemutassuk négy évszázad emlékiratirodalmát. A válogatás csak ízelítőt...
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
1180 Ft
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
Szemelvényes gyűjteményünket elsősorban az ifjú olvasóknak szánjuk. Nevekről, művekről hallanak - a kötet szerzőinek többsége iskolai tananyag - anélkül, hogy közvetlenül megismerkednének a hazai magyar emlékiratirodalom alapműveivel. Az eredeti szövegek olvasását a leghűbb kivonat, a legpontosabb ismertetés, elemzés vagy összefoglalás sem pótolja. Célunk az volt, hogy az eredeti munkákból vett szemelvények segítségével bemutassuk négy évszázad emlékiratirodalmát. A válogatás csak ízelítőt nyújthat a könyvtárnyi anyagból. Az érdeklődés felkeltése, kedvteremtés az olvasáshoz, ez a hosszas rostálással és latolgatással összeállított kisantológia célja. Szándékunk mégis több a puszta eligazításnál és tájékoztatásnál. A gyakran sok száz oldalas emlékiratokból kiválasztott kurta részletek zárt, önálló tartalmi és gondolati egységek. Sűrítetten mutatják íróik látásmódját, érzékeltetik nyelvi, stiláris eszközeiket is. Gondunk volt, hogy a szemelvények változatosak, érdekesek, színesek, egyáltalán olvasmányosak legyenek. Ezért metszettünk ki a gyakran adatzsúfolt, komor, sok kor- és művelődéstörténeti ismeretet feltételező, máskor elvont, moralizáló gondolatisággal telített szövegekből elsősorban csattanós történetkéket, színes meséket, humorral zománcozott anekdótákat, történelmi- és jellemportrékat, élethelyzetek leírását, az egykori fiatalsággal és iskolai élettel foglalkozó fabulákat, személyes vallomásokat.
Termékadatok
Cím: A bölcsőhely parancsai [antikvár]
Szerző:
Apor Péter
,
Árva Bethlen Kata
,
Bartalis János
,
Benedek Elek
,
Bethlen Miklós
,
Bod Péter
,
Cserei Mihály
,
Hermányi Dienes József
,
Jósika Miklós
,
Kacsó Sándor
,
Kemény János
,
Koós Ferenc
,
Méliusz József
,
Nagy István
,
Nagy Szabó Ferenc
,
Pálffy János
,
Rákóczi Ferenc
,
Sütő András
,
Szalárdi János
,
Szemlér Ferenc
,
Szentimrei Jenő
,
Tótfalusi Kis Miklós
,
Ujfalvy Sándor
,
Veress Dániel
Zágoni Mikes Kelemen
Kiadó: Ion Creanga Könyvkiadó
Kötés: Fűzött papírkötés
Méret: 120 mm x 170 mm
Benedek Elek (Kisbacon, 1859. szeptember 30. – Kisbacon, 1929. augusztus 17.) magyar újságíró, író, országgyűlési képviselő, „a nagy mesemondó”.
Bölcsésztanulmányait Székelyudvarhelyen, majd Budapesten végezte. Diákkorában néprajzi gyűjtőútra ment Sebesi Jóbbal. Újságíró lett: a Budapesti Hírlap és más lapok munkatársaként dolgozott. 1887-ben a nagyajtai kerület országgyűlési képviselővé választotta. 1892-ig töltötte be ezt a tisztséget. Egy ideig Szabadelvű párti volt, majd a Nemzeti Párthoz csatlakozott. Képviselőházi beszédeiben az ifjúsági irodalommal, a népköltészet és a népnyelv, valamint a közoktatás kérdéseivel foglalkozott. Napilapokat és folyóiratokat szerkesztett: Magyarság (1901–02); Magyar Világ (1902–03); Magyar Kritika (1897–99); Nemzeti Iskola (1890–1905); Néptanítók Lapja (1907–09). Emellett számos lapban publikált álnéven, ezekből ad közre válogatást a kétkötetes Az ismeretlen Benedek Elek c. munka.
1889-ben részt vállalt a Pósa Lajos által indított első irodalmi értékű, hazafias szellemű gyermeklap, Az Én Újságom szerkesztésében, Sebők Zsigmonddal együtt szerkesztője volt a Jó Pajtás gyermeklapnak. 1890-ben belépett a Demokratia nevű szabadkőműves páholyba. Ifjúsági könyvsorozatot szerkesztett: Kís Könyvtár, amelynek folytatása B. E. kis könyvtára címmel jelent meg. 1900-ban a Kisfaludy Társaságnak is tagjává vált. Az ifjúság számára készült mese-átdolgozásait tartalmazó Ezüst Mesekönyv és Arany Mesekönyv - amelyek főként az Az Ezeregyéjszaka meséinek és a Grimm fivérek meséinek átiratai voltak – tucatnyi új kiadásaival, újabb átdolgozásaival évtizedeken át a legfőbb és legjobb magyar mesekönyvek voltak. Verseket, színdarabokat, leányregényeket, történelmi és irodalomtörténeti műveket is írt.
Benedek Eleket 1929. augusztus 17-én, levélírás közben, végzetes agyvérzés érte.
1921-ben hazatért a trianoni békeszerződés által Romániához csatolt Kisbaconba és ott élt haláláig, ahol példaképe, szervezője volt a szárnyait bontogató romániai magyar kalákásoknak és a Cimbora című ifjúsági lapot szerkesztette. Mint meseíró, a magyar gyermekirodalom egyik megteremtője. Ifjúsági írásaival, szerkesztői működésével az élen járó pedagógusok között foglal helyet.
Bölcsésztanulmányait Székelyudvarhelyen, majd Budapesten végezte. Diákkorában néprajzi gyűjtőútra ment Sebesi Jóbbal. Újságíró lett: a Budapesti Hírlap és más lapok munkatársaként dolgozott. 1887-ben a nagyajtai kerület országgyűlési képviselővé választotta. 1892-ig töltötte be ezt a tisztséget. Egy ideig Szabadelvű párti volt, majd a Nemzeti Párthoz csatlakozott. Képviselőházi beszédeiben az ifjúsági irodalommal, a népköltészet és a népnyelv, valamint a közoktatás kérdéseivel foglalkozott. Napilapokat és folyóiratokat szerkesztett: Magyarság (1901–02); Magyar Világ (1902–03); Magyar Kritika (1897–99); Nemzeti Iskola (1890–1905); Néptanítók Lapja (1907–09). Emellett számos lapban publikált álnéven, ezekből ad közre válogatást a kétkötetes Az ismeretlen Benedek Elek c. munka.
1889-ben részt vállalt a Pósa Lajos által indított első irodalmi értékű, hazafias szellemű gyermeklap, Az Én Újságom szerkesztésében, Sebők Zsigmonddal együtt szerkesztője volt a Jó Pajtás gyermeklapnak. 1890-ben belépett a Demokratia nevű szabadkőműves páholyba. Ifjúsági könyvsorozatot szerkesztett: Kís Könyvtár, amelynek folytatása B. E. kis könyvtára címmel jelent meg. 1900-ban a Kisfaludy Társaságnak is tagjává vált. Az ifjúság számára készült mese-átdolgozásait tartalmazó Ezüst Mesekönyv és Arany Mesekönyv - amelyek főként az Az Ezeregyéjszaka meséinek és a Grimm fivérek meséinek átiratai voltak – tucatnyi új kiadásaival, újabb átdolgozásaival évtizedeken át a legfőbb és legjobb magyar mesekönyvek voltak. Verseket, színdarabokat, leányregényeket, történelmi és irodalomtörténeti műveket is írt.
Benedek Eleket 1929. augusztus 17-én, levélírás közben, végzetes agyvérzés érte.
1921-ben hazatért a trianoni békeszerződés által Romániához csatolt Kisbaconba és ott élt haláláig, ahol példaképe, szervezője volt a szárnyait bontogató romániai magyar kalákásoknak és a Cimbora című ifjúsági lapot szerkesztette. Mint meseíró, a magyar gyermekirodalom egyik megteremtője. Ifjúsági írásaival, szerkesztői működésével az élen járó pedagógusok között foglal helyet.
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............