A legfényesebb csillag [antikvár]

A győri, történetesen a győri Petőfi Sándor Művelődési Házban összegyűlt néhány fiatal. Milyen régi képlet, és mégis, mindig, újra és újra meg kell ismétlődnie! Elnevezték magukat Fiatal Írók, Költők Alkotókörének, esteket szerveztek, amelyeken vagy ők, vagy már költői költők szerepeltek, megmutatták egymásnak próbálkozásaikat, eredményeiket, s remélem, vitatkoztak, összevesztek, nyűgösködtek, nagyot néztek, jónak és rossznak mondták egymás dolgait, aztán egy idő múltán természetesen arra gondoltak: jó lenne könyvre vetemedni. Milyen régi képlet, és mégis, mindig, újra és újra meg kell ismétlődnie! Így esik az ifjúság egy fokán, amikor még könnyű helyen áll a barátság, az akarat, mert mindenki egyért barátkozik, egyet akart, ugyanazfelé tör: magát formálni, a tehetség, az erő természetére lelni; amikor még elemi szüksége van másokra, barátokra, ugyanazokra, ami ő.