kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![Babiczky Tibor - A másik forradalom [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/220/5087220.jpg "Babiczky Tibor - A másik forradalom [antikvár]")
A másik forradalom [antikvár]
Babiczky Tibor, Bereményi Géza, Berg Judit, Bödőcs Tibor, Dragomán György, Gerlóczy Márton, Háy János, Horváth Viktor, Kemény István, Kiss Tibor Noé, Maros András, Márton László, Rainer M. János, Szécsi Noémi, Totth Benedek, Vámos Miklós
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
3140 Ft
Részletesen erről a termékről
Termékadatok
Cím: A másik forradalom [antikvár]
Szerző:
Babiczky Tibor
,
Bereményi Géza
,
Berg Judit
,
Bödőcs Tibor
,
Dragomán György
,
Gerlóczy Márton
,
Háy János
,
Horváth Viktor
,
Kemény István
,
Kiss Tibor Noé
,
Maros András
,
Márton László
,
Rainer M. János
,
Szécsi Noémi
,
Totth Benedek
Vámos Miklós
Kiadó: Cser Kiadó
Kötés: Fűzött kemény papírkötés
ISBN: 9789632785004
Méret: 140 mm x 200 mm
Babiczky Tibor
Babiczky Tibor 1980-ban született Székesfehérváron. Budapesten él, író, költő, szerkesztő. A szerző portréját Pfliegel Dóra készítette.
Díjai
Prima Primissima Junior Díj – Magyar Irodalom (2008)
Babiczky Tibor 1980-ban született Székesfehérváron. Budapesten él, író, költő, szerkesztő. A szerző portréját Pfliegel Dóra készítette.
Díjai
Prima Primissima Junior Díj – Magyar Irodalom (2008)
1946-ban született Budapesten. Író, drámaíró, költő, dalszöveg- és forgatókönyvíró, színházi és filmrendező. Budapesten és Debrecenben él.
Fontosabb díjak
A szakmai zsűri alkotói díja a Megáll az idő forgatókönyvéért (1982), József Attila-díj (1984), SZOT-díj (1986), Balázs Béla-díj (1989), Filmkritikusok díja, Filmszemle fődíja (rendezői és írói), A legjobb európai film díja (Eldoradó című filmjéért) (1989), Magyar Művészetért díj (1992), Déri János-díj (1993), Huszka Jenő-díj (Az év könnyűzenei szövegírója) (1997), Zala Megyei Alkotói-díj (1998), Komárom-Esztergom megye millenniumi drámapályázatán I. díj az Arany ára című „piaci játékáért” (1998), Pro Urbe Budapest díj (Cseh Tamással közösen: „Budapest művészeti életében egyedi eszközökkel vállalt küldetésük elismeréseként”) (1998), Kossuth-díj (2001), Szép Ernő Jutalom, drámaírói életművéért (2003), Prima Primissima-díj (2011), Hegyvidék díszpolgára (2013), Józsefváros díszpolgára (2013), A Magyar Érdemrend középkeresztje (2014), Artisjus Életműdíj (2014), Petőfi Zenei Díj – Életműdíj (2016), Budapest díszpolgára (2017), Hévíz Irodalmi Díj (2017), Kölcsey-emlékplakett (2020), a Nemzet Művésze (2020), Digitális Irodalmi Akadémia tagja (2020)
Fontosabb díjak
A szakmai zsűri alkotói díja a Megáll az idő forgatókönyvéért (1982), József Attila-díj (1984), SZOT-díj (1986), Balázs Béla-díj (1989), Filmkritikusok díja, Filmszemle fődíja (rendezői és írói), A legjobb európai film díja (Eldoradó című filmjéért) (1989), Magyar Művészetért díj (1992), Déri János-díj (1993), Huszka Jenő-díj (Az év könnyűzenei szövegírója) (1997), Zala Megyei Alkotói-díj (1998), Komárom-Esztergom megye millenniumi drámapályázatán I. díj az Arany ára című „piaci játékáért” (1998), Pro Urbe Budapest díj (Cseh Tamással közösen: „Budapest művészeti életében egyedi eszközökkel vállalt küldetésük elismeréseként”) (1998), Kossuth-díj (2001), Szép Ernő Jutalom, drámaírói életművéért (2003), Prima Primissima-díj (2011), Hegyvidék díszpolgára (2013), Józsefváros díszpolgára (2013), A Magyar Érdemrend középkeresztje (2014), Artisjus Életműdíj (2014), Petőfi Zenei Díj – Életműdíj (2016), Budapest díszpolgára (2017), Hévíz Irodalmi Díj (2017), Kölcsey-emlékplakett (2020), a Nemzet Művésze (2020), Digitális Irodalmi Akadémia tagja (2020)
Berg Judit ma négy gyermek édesanyja, és hét mesekönyv szerzője. Saját bevallása szerint, három lánya és kisfia nemcsak ihletője történeteinek, de néha ötletgazdáik vagy épp "megrendelőik" is.
Történeteit a tematikus szerkesztés és a világos megfogalmazás jellemzik, amit a gyerekek is könnyen megértenek, ám a felnőtteknek sem együgyű. Illusztrátorait igényesen megválogatva könyvei nem csak jók, de szépek is. Az Év Gyermekkönyve-díjat 2007-ben Rumini című könyvéért kapta meg.
Történeteit a tematikus szerkesztés és a világos megfogalmazás jellemzik, amit a gyerekek is könnyen megértenek, ám a felnőtteknek sem együgyű. Illusztrátorait igényesen megválogatva könyvei nem csak jók, de szépek is. Az Év Gyermekkönyve-díjat 2007-ben Rumini című könyvéért kapta meg.
Karinthy-gyűrűs magyar humorista.
Bödőcs Tibor 1982-ben született Zalaegerszegen. Egy zalai kis faluban, Búcsúszentlászlón töltötte gyermekkorát. Színész szeretett volna lenni, magyartanárnak tanult, de humorista lett.„Szen’lászlót” műsoraiban visszatérő motívumként, újabb és újabb aspektusokból mutatja be. 2004-ben csatlakozott a Dumaszínházhoz, és még abban az évben állandó kerettagja lett a Rádiókabarénak. Az országos ismertséget a 2005-ös Esti Showder szereplés hozta meg számára. Ebben az időszakban, a műsort gyártó Kovács Kristóf tulajdonában álló Primetime egy új esti show-t kívánt indítani, kizárólag stand uposokkal. Ennek a kísérleti rovata volt a már akkor is Showder Klub nevet viselő műsorelem Fábry Sándor műsorában.
Ekkor olyan történetekkel lett országosan ismert, mint a David Attenborough-paródia, a vendégségben lerészegedő ismerős, aki a feleségével vitázik az indulásról és az olyan mondatok, mint:
„A stílfűrész a vidék jedi-kardja.”Az ezt követően indult Showder Klub országos siker lett, az első néhány évben jól tartotta magát a nézettségi versenyben. Miként a Dumaszínház többi humoristája, Bödőcs Tibor is országos népszerűségnek örvendhetett, ezzel pedig a Dumaszínház egyik legtöbb fellépést kapó humoristája lett.
A hazai stand up szcéna egyik meghatározó alakja lett, a szilveszteri Rádiókabarék állandó utolsó fellépője lett, ez korábban Hofi Géza helye volt. Közel öt év után kilépett a Dumaszínház társulatából, és közel egy évig tévés szereplést sem vállalt. Elmondása szerint szüksége volt az önállósodásra ahhoz, hogy továbbra is a minőségi humort tudja képviselni. A szétválás ellenére nem romlott meg a viszony a Dumaszínházzal, vendégművészként gyakran fellép náluk. Visszatért a Showder Klubba is, ahonnan 2012 decemberében bejelentette kilépését.
Országos turnéit önállóan szervezi, önálló estjei az alábbi címeket viselték: Az élet értelme és kertészeti tippek, Cefre Palota, Böllérbalett, Nincs idő gólörömre. Az önálló estjeiből videóváltozatokat készít, melyeket a Comedy Central rendszeresen a műsorára tűz. Meggyőződése, hogy a humorban nincs tabu, szerinte minden és mindenki kritizálható, és aki ezt nem bírja, annak önmagával van gondja. Nehéznek tartja a munkáját, különösen a közéleti témákat illetően: a szinhaz.hu-nak adott interjújában úgy fogalmaz, hogy gyakran találkozik közönyös, tudatlan vagy elfogult közönséggel, akik nem értik. Véleménye szerint hiába mond egy jó poént egy magyar közszereplőről, ha a nézők többsége nem követi annyira a közügyeket, mint régebben.
Szövegeiben a közélet, a történelem, a kultúra és Búcsúszentlászló kocsmájának történéseit is érinti, gyakran említve kedvenc íróját, Hrabalt, illetve filmrendezőit, Tarr Bélától Quentin Tarantinoig. Az alkohol is meghatározó elem Bödőcs Tibor témái között. A pályatársak által „kis-Hofinak” is hívott humorista kétszer nyert Bon-bon díjat, mielőtt 2010-ben megkapta a Karinthy-gyűrűt. Szintén ebben az évben tett szert egy másik gyűrűre is, ugyanis megnősült, azóta pedig három gyermek édesapja lett.
Bödőcs Tibor 1982-ben született Zalaegerszegen. Egy zalai kis faluban, Búcsúszentlászlón töltötte gyermekkorát. Színész szeretett volna lenni, magyartanárnak tanult, de humorista lett.„Szen’lászlót” műsoraiban visszatérő motívumként, újabb és újabb aspektusokból mutatja be. 2004-ben csatlakozott a Dumaszínházhoz, és még abban az évben állandó kerettagja lett a Rádiókabarénak. Az országos ismertséget a 2005-ös Esti Showder szereplés hozta meg számára. Ebben az időszakban, a műsort gyártó Kovács Kristóf tulajdonában álló Primetime egy új esti show-t kívánt indítani, kizárólag stand uposokkal. Ennek a kísérleti rovata volt a már akkor is Showder Klub nevet viselő műsorelem Fábry Sándor műsorában.
Ekkor olyan történetekkel lett országosan ismert, mint a David Attenborough-paródia, a vendégségben lerészegedő ismerős, aki a feleségével vitázik az indulásról és az olyan mondatok, mint:
„A stílfűrész a vidék jedi-kardja.”Az ezt követően indult Showder Klub országos siker lett, az első néhány évben jól tartotta magát a nézettségi versenyben. Miként a Dumaszínház többi humoristája, Bödőcs Tibor is országos népszerűségnek örvendhetett, ezzel pedig a Dumaszínház egyik legtöbb fellépést kapó humoristája lett.
A hazai stand up szcéna egyik meghatározó alakja lett, a szilveszteri Rádiókabarék állandó utolsó fellépője lett, ez korábban Hofi Géza helye volt. Közel öt év után kilépett a Dumaszínház társulatából, és közel egy évig tévés szereplést sem vállalt. Elmondása szerint szüksége volt az önállósodásra ahhoz, hogy továbbra is a minőségi humort tudja képviselni. A szétválás ellenére nem romlott meg a viszony a Dumaszínházzal, vendégművészként gyakran fellép náluk. Visszatért a Showder Klubba is, ahonnan 2012 decemberében bejelentette kilépését.
Országos turnéit önállóan szervezi, önálló estjei az alábbi címeket viselték: Az élet értelme és kertészeti tippek, Cefre Palota, Böllérbalett, Nincs idő gólörömre. Az önálló estjeiből videóváltozatokat készít, melyeket a Comedy Central rendszeresen a műsorára tűz. Meggyőződése, hogy a humorban nincs tabu, szerinte minden és mindenki kritizálható, és aki ezt nem bírja, annak önmagával van gondja. Nehéznek tartja a munkáját, különösen a közéleti témákat illetően: a szinhaz.hu-nak adott interjújában úgy fogalmaz, hogy gyakran találkozik közönyös, tudatlan vagy elfogult közönséggel, akik nem értik. Véleménye szerint hiába mond egy jó poént egy magyar közszereplőről, ha a nézők többsége nem követi annyira a közügyeket, mint régebben.
Szövegeiben a közélet, a történelem, a kultúra és Búcsúszentlászló kocsmájának történéseit is érinti, gyakran említve kedvenc íróját, Hrabalt, illetve filmrendezőit, Tarr Bélától Quentin Tarantinoig. Az alkohol is meghatározó elem Bödőcs Tibor témái között. A pályatársak által „kis-Hofinak” is hívott humorista kétszer nyert Bon-bon díjat, mielőtt 2010-ben megkapta a Karinthy-gyűrűt. Szintén ebben az évben tett szert egy másik gyűrűre is, ugyanis megnősült, azóta pedig három gyermek édesapja lett.
Gerlóczy Márton 1981-ben született Budapesten, azóta is itt él, jelenleg újságíróként és publicistaként dolgozik. 2003-ban jelent meg kultuszkönyvvé vált első regénye, az Igazolt hiányzás, azóta rendszeresen publikálja nagy kritikai visszhangot kiváltó műveit, és az ő nevéhez fűződik az első magyar plágiumregény is (Rabigában 2.)
1961-ben született Budapesten. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen magyar–történelem szakon diplomázott 1990-ben.
Verseket, prózát, esszét, kritikát, egy fél drámát, könyvajánlatokat, fülszövegeket, JAK-tábori naplót, netnaplót, tévéjáték-dialógusokat (sőt, álnéven egy fél ponyvaregényt) írt eddig.
Kemény István a nyolcvanas években induló nemzedék jelentős, és írókörökben az egyik legnagyobb hatású, eredeti hangú és kísérletező kedvű alkotója. Első verseskötete Csigalépcső az elfelejtett tanszékekhez címmel az Eötvös Loránd Tudományegyetem kiadásában jelent meg 1984-ben. Ezt követően jelentkezett verseskötettel, regénnyel (Az ellenség művészete), tárcanovellákkal (Család, gyerekek, autó). Ez utóbbiakat korábban az Élet és Irodalomban publikálta. 1984 és 2002 között tíz könyve jelent meg, többek közt két nagy hatású verseskönyve, a válogatott verseit tartalmazó Valami a vérről, 1998-ban, majd három évvel később a Hideg. Első verseskötete, amelyet a Magvető Kiadó gondozott, a 2006-ban kiadott Élőbeszéd, eddigi egyetlen regénye a Kedves Ismeretlen (2009). Összegyűjtött versei Állástalan táncosnő címmel jelentek meg 2011-ben. Lúdbőr című 2017-es esszékötete az elmúlt évek egyik legfontosabb kulturális-honismereti teljesítménye; vallomások és töprengések füzére hagyományról és modernségről, költészetről és történelemről, hazánkról és Európáról. 2018-ban napvilágot látott Nílus című verses könyve hasonlóan A királynálhoz ékes bizonyítéka annak, hogyan mélyül el és keres egyszerre új megszólalási formákat Kemény István lírája.
Fotó © Szilágyi Lenke
Díjai
Kilencek-díj (1986), A Szépirodalmi Könyvkiadó Nívódíja (1988), Móricz-ösztöndíj (1989), A Jövő Irodalmáért-díj (1989), a Holnap Kiadó Nívódíja (1990), Soros-ösztöndíj (1994), Hidas Antal-díj (1994), Graves-díj (1995), Déry Tibor-díj (1997), József Attila-díj (1997), Zelk Zoltán-díj (2001), Arany János-ösztöndíj (2002), Palatinus-díj (2002), JAK-díj (2004) Palládium-díj (2007), Babérkoszorú-díj (2007), Márai Sándor-díj (2010), Hévíz Irodalmi Díj (2016), Babits Mihály Alkotói Emlékdíj (2016)
Verseket, prózát, esszét, kritikát, egy fél drámát, könyvajánlatokat, fülszövegeket, JAK-tábori naplót, netnaplót, tévéjáték-dialógusokat (sőt, álnéven egy fél ponyvaregényt) írt eddig.
Kemény István a nyolcvanas években induló nemzedék jelentős, és írókörökben az egyik legnagyobb hatású, eredeti hangú és kísérletező kedvű alkotója. Első verseskötete Csigalépcső az elfelejtett tanszékekhez címmel az Eötvös Loránd Tudományegyetem kiadásában jelent meg 1984-ben. Ezt követően jelentkezett verseskötettel, regénnyel (Az ellenség művészete), tárcanovellákkal (Család, gyerekek, autó). Ez utóbbiakat korábban az Élet és Irodalomban publikálta. 1984 és 2002 között tíz könyve jelent meg, többek közt két nagy hatású verseskönyve, a válogatott verseit tartalmazó Valami a vérről, 1998-ban, majd három évvel később a Hideg. Első verseskötete, amelyet a Magvető Kiadó gondozott, a 2006-ban kiadott Élőbeszéd, eddigi egyetlen regénye a Kedves Ismeretlen (2009). Összegyűjtött versei Állástalan táncosnő címmel jelentek meg 2011-ben. Lúdbőr című 2017-es esszékötete az elmúlt évek egyik legfontosabb kulturális-honismereti teljesítménye; vallomások és töprengések füzére hagyományról és modernségről, költészetről és történelemről, hazánkról és Európáról. 2018-ban napvilágot látott Nílus című verses könyve hasonlóan A királynálhoz ékes bizonyítéka annak, hogyan mélyül el és keres egyszerre új megszólalási formákat Kemény István lírája.
Fotó © Szilágyi Lenke
Díjai
Kilencek-díj (1986), A Szépirodalmi Könyvkiadó Nívódíja (1988), Móricz-ösztöndíj (1989), A Jövő Irodalmáért-díj (1989), a Holnap Kiadó Nívódíja (1990), Soros-ösztöndíj (1994), Hidas Antal-díj (1994), Graves-díj (1995), Déry Tibor-díj (1997), József Attila-díj (1997), Zelk Zoltán-díj (2001), Arany János-ösztöndíj (2002), Palatinus-díj (2002), JAK-díj (2004) Palládium-díj (2007), Babérkoszorú-díj (2007), Márai Sándor-díj (2010), Hévíz Irodalmi Díj (2016), Babits Mihály Alkotói Emlékdíj (2016)
Újságíró, prózaíró.
Kiss Tibor Noé 1976-ban született Budapesten, 17 éves koráig a Ferencvárosi TC igazolt labdarúgója volt. Újságírói végzettséget szerzett a MÚOSZ Bálint György újságíró iskolájában, majd szociológiát tanult Pécsett. Néhány éves budapesti tartózkodás után újra a városban él. Cikkeit korábban a Magyar Narancs és a Magyar Hírlap közölte rendszeresen, jelenleg a pozsonyi Új Szó állandó szerzője, a Jelenkor folyóirat tördelőszerkesztője és honlapfelelőse, valamint az Irodalmi Diszkó nevű rendezvénysorozat szervezője. Amatőr futballtréner, Budapesten egy cég lánycsapatát edzette, 2013 tavasza óta Pécsbányán dolgozik együtt helyi fiatalokkal. Prózaíróként 2010-ben jelentkezett az Inkognitó című önéletrajzi regénnyel. A Magvetőnél megjelent Aludnod kellene a második regénye.
https://www.kisstibornoe.hu/
A Magvetőnél megjelent művei
Aludnod kellene (2014)
Inkognitó (2016)
Díjai
Békés Pál-díj (2015)
Baranya Megyei Príma Díj (2017)
Hazai Attila Irodalmi Díj (2020).
Kiss Tibor Noé 1976-ban született Budapesten, 17 éves koráig a Ferencvárosi TC igazolt labdarúgója volt. Újságírói végzettséget szerzett a MÚOSZ Bálint György újságíró iskolájában, majd szociológiát tanult Pécsett. Néhány éves budapesti tartózkodás után újra a városban él. Cikkeit korábban a Magyar Narancs és a Magyar Hírlap közölte rendszeresen, jelenleg a pozsonyi Új Szó állandó szerzője, a Jelenkor folyóirat tördelőszerkesztője és honlapfelelőse, valamint az Irodalmi Diszkó nevű rendezvénysorozat szervezője. Amatőr futballtréner, Budapesten egy cég lánycsapatát edzette, 2013 tavasza óta Pécsbányán dolgozik együtt helyi fiatalokkal. Prózaíróként 2010-ben jelentkezett az Inkognitó című önéletrajzi regénnyel. A Magvetőnél megjelent Aludnod kellene a második regénye.
https://www.kisstibornoe.hu/
A Magvetőnél megjelent művei
Aludnod kellene (2014)
Inkognitó (2016)
Díjai
Békés Pál-díj (2015)
Baranya Megyei Príma Díj (2017)
Hazai Attila Irodalmi Díj (2020).
Szécsi Noémi 1976-ban született Szentesen. Az ELTE BTK angol és finn szakán végzett.
Könyvei: Finnugor vámpír (2002), A kismama naplója (2003), A baba memoárja (2004), Kommunista Monte Cristo (2005), Utolsó kentaur (2009), Nyughatatlanok (2011), Mandragóra utca 7 (2012), Gondolatolvasó (2013).
Szerzőpáros tagjaként megjelent könyvei: Hamisgulyás (Fehér Bélával közösen, 2015), Tetűmese (Szathmáry P. Istvánnal közösen, 2015), A budapesti úrinő magánélete 1860–1914 (Géra Eleonórával közösen, 2015).
Művei megjelentek lengyel, angol, olasz, macedón, szerb, bolgár, horvát és török fordításban.
A szerző portréját Szilágyi Lenke készítette.
A Magvető Kiadónál megjelent művei
Egyformák vagytok (2017)
Díjai
Európai Irodalmi Díj (2009), József Attila díj (2011)
Könyvei: Finnugor vámpír (2002), A kismama naplója (2003), A baba memoárja (2004), Kommunista Monte Cristo (2005), Utolsó kentaur (2009), Nyughatatlanok (2011), Mandragóra utca 7 (2012), Gondolatolvasó (2013).
Szerzőpáros tagjaként megjelent könyvei: Hamisgulyás (Fehér Bélával közösen, 2015), Tetűmese (Szathmáry P. Istvánnal közösen, 2015), A budapesti úrinő magánélete 1860–1914 (Géra Eleonórával közösen, 2015).
Művei megjelentek lengyel, angol, olasz, macedón, szerb, bolgár, horvát és török fordításban.
A szerző portréját Szilágyi Lenke készítette.
A Magvető Kiadónál megjelent művei
Egyformák vagytok (2017)
Díjai
Európai Irodalmi Díj (2009), József Attila díj (2011)
Totth Benedek 1977-ben született Kaposváron.
Neves műfordító, többek között Cormac McCarthy regényeinek magyarra ültetője. A könyvkiadásban dolgozik.
Az első regénye a Margó-díjas Holtverseny volt, ezt követte 2017-ben Az utolsó utáni háború.
A szerző portréját Bogdán Réka készítette.
Díjai
Margó-díj (2015)
Neves műfordító, többek között Cormac McCarthy regényeinek magyarra ültetője. A könyvkiadásban dolgozik.
Az első regénye a Margó-díjas Holtverseny volt, ezt követte 2017-ben Az utolsó utáni háború.
A szerző portréját Bogdán Réka készítette.
Díjai
Margó-díj (2015)
Született Budapesten, 1950. január 29-én.
Egy lánya van, Anna (1977) és két ikerfia, Henrik és Péter (2003).
Az ELTE jogi karán tanult (1970–1975) s szerzett diplomát. Az Objektív Filmstúdió dramaturgja (1975–1992). Az Ab Ovo Kiadó egyik alapítója és vezetője (1992–1995). Az International Buda Stage művészeti vezetője (1997–2003). A Nation (USA) című hetilap tudósítója (1990–2005).
Műsorokat vezetett a Magyar Televízióban (Lehetetlen, Rögtön, 2 Ember). Fulbright-ösztöndíjasként és vendégprofesszorként két évet töltött az USA-ban, ahol tanított a Yale School of Drama, a City University of New York és más egyetemek film- és színművészeti karain.
A Magyar Írók Szövetsége, a Pen klub, a MÚOSZ és a Szépírók Társasága tagja.
Díjak: KISZ (1983), József Attila (1984), MSZOSZ (1996), Schell-Washington (1997), Fitz József (2001), Pro Cultura Urbis (2002), Colombus (2003), Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (2005) Bárka-díj (2005), Budapest XIII. kerület díszpolgára (2010), Arany Medál-díj (2012), Prima Primissima díj (2016)
Elsősorban regényíró és novellista, de írt sikeres filmeket, színdarabokat és hangjátékokat is. Prózájában különösen a család és a történelem kapcsolata izgatja.
Egy lánya van, Anna (1977) és két ikerfia, Henrik és Péter (2003).
Az ELTE jogi karán tanult (1970–1975) s szerzett diplomát. Az Objektív Filmstúdió dramaturgja (1975–1992). Az Ab Ovo Kiadó egyik alapítója és vezetője (1992–1995). Az International Buda Stage művészeti vezetője (1997–2003). A Nation (USA) című hetilap tudósítója (1990–2005).
Műsorokat vezetett a Magyar Televízióban (Lehetetlen, Rögtön, 2 Ember). Fulbright-ösztöndíjasként és vendégprofesszorként két évet töltött az USA-ban, ahol tanított a Yale School of Drama, a City University of New York és más egyetemek film- és színművészeti karain.
A Magyar Írók Szövetsége, a Pen klub, a MÚOSZ és a Szépírók Társasága tagja.
Díjak: KISZ (1983), József Attila (1984), MSZOSZ (1996), Schell-Washington (1997), Fitz József (2001), Pro Cultura Urbis (2002), Colombus (2003), Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (2005) Bárka-díj (2005), Budapest XIII. kerület díszpolgára (2010), Arany Medál-díj (2012), Prima Primissima díj (2016)
Elsősorban regényíró és novellista, de írt sikeres filmeket, színdarabokat és hangjátékokat is. Prózájában különösen a család és a történelem kapcsolata izgatja.
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............