A négylábú tyúk [antikvár]

Nyeparnij, A négylábú tyúk című elbeszélés hőse, szerény jövedelmű, négytagú családban nőtt fel, ahol vasárnaponként csak egy tyúk került az asztalra, s így ritka csemege volt a csirkecomb; ezért fogant meg benne az elhatározás, hogy „létrehozza” a négylábú tyúkot. Városi szobácskájában tartott, derekasan piszkító tyúkfarmját tudományosnak éppen nem nevezhető módszerekkel igyekszik a „négylábúság irányába terelni”. Egy idegen bolygó küldötteinek képében megjelenő szerencse hatására már-már sikert ér el, ám a Nabukodonozor nevű kandúr karmaiban a végzet is megjelenik a színen. E hatásos, fantasztikus és bohózati elemekben bővelkedő elbeszélésben küzdelmekkel, reményekkel, sikerekkel és bukásokkal teli emberi dráma bontakozik ki; és kinek nincs meg a maga célja, vágya, „négylábú tyúk”-ja? Melyikőnk életébe ne szólna bele a szerencse és a végzet? A szovjet szatirikus elbeszélések ez a drámaiság jellemzi, amely azonban a nevettetés, a műfaj eszközeinek tökéletes kezelésével párosul.