kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![Borisz Andrejevics Lavrenyov - A nő, akiért szenvedünk [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/292/4610292.jpg "Borisz Andrejevics Lavrenyov - A nő, akiért szenvedünk [antikvár]")
A nő, akiért szenvedünk [antikvár]
Borisz Andrejevics Lavrenyov, Cholnoky Viktor, Ernest Miller Hemingway, Giovanni Boccaccio, Guy de Maupassant, Heltai Jenő, Herczeg Ferenc, Honoré de Balzac, Hunyadi Sándor, Kaffka Margit, Krúdy Gyula, Molnár Ferenc, Nyikolaj Jevdokimov, Nyírő József, Pantyelejmon Sz. Romanov, Ray Bradbury, Szomaházy István, Zilahy Lajos
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
1940 Ft
Részletesen erről a termékről
Termékadatok
Cím: A nő, akiért szenvedünk [antikvár]
Szerző:
Borisz Andrejevics Lavrenyov
,
Cholnoky Viktor
,
Ernest Miller Hemingway
,
Giovanni Boccaccio
,
Guy de Maupassant
,
Heltai Jenő
,
Herczeg Ferenc
,
Honoré de Balzac
,
Hunyadi Sándor
,
Kaffka Margit
,
Krúdy Gyula
,
Molnár Ferenc
,
Nyikolaj Jevdokimov
,
Nyírő József
,
Pantyelejmon Sz. Romanov
,
Ray Bradbury
,
Szomaházy István
Zilahy Lajos
Kiadó: Arión Kiadó
Kötés: Fűzött kemény papírkötés
ISBN: 9639375934
Méret: 140 mm x 200 mm
Szécsény-kovácsi Krúdy Gyula (Nyíregyháza, 1878. október 21. – Budapest, Óbuda, 1933. május 12.) író, hírlapíró, a modern magyar prózaírás kiváló mestere.
A nemesi származású szécsény-kovácsi Krúdy család sarja. 1878-ban született Nyíregyházán. Az elemi iskolát (1883–1887) szülővárosában, a gimnáziumot Szatmárnémetiben (1887–1888) és Podolinban (1888–1891), majd ismét Nyíregyházán (1891–1895) végezte. Itt érettségizett 1895 júniusában. Rövid ideig Debrecenben, majd Nagyváradon újságíró. Még nem volt húszéves, amikor első novelláskötete (Üres a fészek és egyéb történetek) megjelent. Munkatársa számos folyóiratnak és a Nyugatnak is. Országos hírt és igazi közönségsikert a Szindbád-sorozat és az 1913-ban megjelent A vörös postakocsi c. regénye hozott neki. Pályája a 20. századi magyar irodalomban sajátos jelenség. Kifejezésre jut benne a késői romantika kiteljesedése éppúgy, mint a modern, impresszionisztikus és a realizmus egy sajátos, rendkívül egyéni formájáig eljutó társadalom- és lélekábrázolás.
1892-ben diáktársaival megalapította a Nyíregyházi Sajtóirodát. Ebben az évben jelent meg első novellája a Szabolcsi Szabadsajtóban. 1893-ban riportsorozatot készített a Pesti Naplóban a hipnózis-tragédiáról. 1895-ben a Debreceni Ellenőr, majd három hónap múlva a nagyváradi Szabadság munkatársa lett, riporter és korrektor. 1896 májusában elhagyta Nagyváradot, hazament, majd Budapestre költözött. Szeptemberben a Képes Családi Lapok novellapályázatán első díjat nyert. 1897-ben havonta 7-8 novellája jelent meg. Az Egyetértésbe és a Fővárosi Lapokba dolgozott. Megjelent első novelláskötete, az Üres a fészek.
1899. december 27-én Budapesten, az Erzsébetvárosban feleségül vette Spiegler Bella tanítónőt, majd 1919-ben elvált től, s július 12-én Budapesten, a Ferencvárosban nőül vette, a nála 21 évvel fiatalabb Rózsa Zsuzsannát.
1914-ben, a háború kitörésekor átmenetileg hazaköltözött családjához. Vidéken előfizetőket próbált szerezni Összegyűjtött Műveinek a Singer és Wolfner által tervezett kiadásához. 1916-ban megkapta a Székesfőváros Ferenc József irodalmi díját. 1918-ban kiköltözött a Margit-szigetre. 1919-ben nagy riportot készített a kápolnai földosztásról, s aktívan részt vett az őszirózsás forradalomban. 1920–21-ben, a tanácsköztársaság bukása után a sajtóban hajsza indult ellene.
1926–27-ben legalább tíz éve lappangó betegsége ledöntötte lábáról, és a Liget-szanatóriumba került. 1930. január 18-án Baumgarten-díjat kapott, de akkor már nagyon el volt adósodva. Az élet álom című kötetét saját költségén kellett kiadnia. Szigeti lakását felmondták, május 28-án családjával Óbudára költözött. 1931–32-ben szegényes körülmények között élt. Újra rászokott az italra. 1933 tavaszán az egészsége rosszabbodott. Szíve, gyomra, mája kezdte felmondani a szolgálatot.
Krúdy Gyula 1933. május 12-én, hajnalban hunyt el, élete 55. évében. Temetésén a hivatalos Magyarország képviselői nem vettek részt.
A nemesi származású szécsény-kovácsi Krúdy család sarja. 1878-ban született Nyíregyházán. Az elemi iskolát (1883–1887) szülővárosában, a gimnáziumot Szatmárnémetiben (1887–1888) és Podolinban (1888–1891), majd ismét Nyíregyházán (1891–1895) végezte. Itt érettségizett 1895 júniusában. Rövid ideig Debrecenben, majd Nagyváradon újságíró. Még nem volt húszéves, amikor első novelláskötete (Üres a fészek és egyéb történetek) megjelent. Munkatársa számos folyóiratnak és a Nyugatnak is. Országos hírt és igazi közönségsikert a Szindbád-sorozat és az 1913-ban megjelent A vörös postakocsi c. regénye hozott neki. Pályája a 20. századi magyar irodalomban sajátos jelenség. Kifejezésre jut benne a késői romantika kiteljesedése éppúgy, mint a modern, impresszionisztikus és a realizmus egy sajátos, rendkívül egyéni formájáig eljutó társadalom- és lélekábrázolás.
1892-ben diáktársaival megalapította a Nyíregyházi Sajtóirodát. Ebben az évben jelent meg első novellája a Szabolcsi Szabadsajtóban. 1893-ban riportsorozatot készített a Pesti Naplóban a hipnózis-tragédiáról. 1895-ben a Debreceni Ellenőr, majd három hónap múlva a nagyváradi Szabadság munkatársa lett, riporter és korrektor. 1896 májusában elhagyta Nagyváradot, hazament, majd Budapestre költözött. Szeptemberben a Képes Családi Lapok novellapályázatán első díjat nyert. 1897-ben havonta 7-8 novellája jelent meg. Az Egyetértésbe és a Fővárosi Lapokba dolgozott. Megjelent első novelláskötete, az Üres a fészek.
1899. december 27-én Budapesten, az Erzsébetvárosban feleségül vette Spiegler Bella tanítónőt, majd 1919-ben elvált től, s július 12-én Budapesten, a Ferencvárosban nőül vette, a nála 21 évvel fiatalabb Rózsa Zsuzsannát.
1914-ben, a háború kitörésekor átmenetileg hazaköltözött családjához. Vidéken előfizetőket próbált szerezni Összegyűjtött Műveinek a Singer és Wolfner által tervezett kiadásához. 1916-ban megkapta a Székesfőváros Ferenc József irodalmi díját. 1918-ban kiköltözött a Margit-szigetre. 1919-ben nagy riportot készített a kápolnai földosztásról, s aktívan részt vett az őszirózsás forradalomban. 1920–21-ben, a tanácsköztársaság bukása után a sajtóban hajsza indult ellene.
1926–27-ben legalább tíz éve lappangó betegsége ledöntötte lábáról, és a Liget-szanatóriumba került. 1930. január 18-án Baumgarten-díjat kapott, de akkor már nagyon el volt adósodva. Az élet álom című kötetét saját költségén kellett kiadnia. Szigeti lakását felmondták, május 28-án családjával Óbudára költözött. 1931–32-ben szegényes körülmények között élt. Újra rászokott az italra. 1933 tavaszán az egészsége rosszabbodott. Szíve, gyomra, mája kezdte felmondani a szolgálatot.
Krúdy Gyula 1933. május 12-én, hajnalban hunyt el, élete 55. évében. Temetésén a hivatalos Magyarország képviselői nem vettek részt.
Ray Bradbury 1920-ban született az Illinois állambeli Waukegan kisvárosban, mely sok történetének színtere. Tizenéves korától kezdve folyamatosan írt, több száz története jelent meg korabeli pulp magazinokban. Több mint 30 kötete közül a Fahrenheit 451, a Marsbéli krónikák, A tetovált ember és a Gonosz lélek közeleg a legismertebbek. Több írását adaptálták színpadra és filmre is. Munkásságát számos díjjal ismerték el, például 1977-ben a rangos World Fantasy-díjjal tüntették ki az életművéért, 2000-ben a Nemzeti Könyvalaptól megkapta a legrangosabb amerikai szépirodalmi díjat, 2004-ben pedig az amerikai elnöktől vett át kitüntetést.
Bradbury 2012. június 5-én hunyt el, a haláláról rengetegen megemlékeztek. Steven Spielberg úgy nyilatkozott, hogy Bradbury a sci-fi filmjeinek a múzsája volt, Neil Gaiman szerint pedig a világunk sokkal szegényebb lenne ma a művei nélkül. Barack Obama hivatalos közleményt adott ki a Fehér Házból, miszerint Bradbury történetei nagy hatással voltak a kultúránkra és kibővítették a világunkat, valamint segítettek megérteni azt is, hogy a képzeletünket nem csak egymás jobb megértésére használhatjuk, de a legnagyobb becsben tartott értékeink kifejezésének is az egyik legfontosabb eszköze.
Bradbury 2012. június 5-én hunyt el, a haláláról rengetegen megemlékeztek. Steven Spielberg úgy nyilatkozott, hogy Bradbury a sci-fi filmjeinek a múzsája volt, Neil Gaiman szerint pedig a világunk sokkal szegényebb lenne ma a művei nélkül. Barack Obama hivatalos közleményt adott ki a Fehér Házból, miszerint Bradbury történetei nagy hatással voltak a kultúránkra és kibővítették a világunkat, valamint segítettek megérteni azt is, hogy a képzeletünket nem csak egymás jobb megértésére használhatjuk, de a legnagyobb becsben tartott értékeink kifejezésének is az egyik legfontosabb eszköze.
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............