Anyák [antikvár]

c^evezető Komoly érveket lehetne felsorakoztatni amellett, hogy anyánkkal már akkor levelezést folytatunk, amikor még védelmező méhében kucorgunk: legkorábbi üzeneteink villámgyorsan, rúgás, bokszolás, könyöklés, lökdösés és fejelés formájában jutnak el a célszemélyhez. Ez az erőteljes figyelmeztetés félreérthetetlenül utal arra, hogy belátható időn belül legalább két emberi lény élete mérhetetlenül és visszavonhatatlanul meg fog változni. Vannak, akiknél ez adja meg az alaphangot a későbbi anya-gyermek viszonyhoz, és annak az életre szóló küzdelemnek a kezdetét jelzi, amelyet a felek az egymás mellett élés érdekében folytatnak, míg mások számára talán ez az utolsó alkalom az eszmecserére. A többség esetében azonban e sürgető üzenetek annak a kapcsolatnak a kezdőpontját jelentik, amely az érintetteket végigkíséri egész életükön, sőt néha talán azon túl is. A Szívhez szóló levelek: Anyák címet viselő kötet ezt az alapvető és igen komplikált emberi kapcsolatot mutatja be, segítségül hívva a hagyományos, papíralapú levelezést. A gyűjteményben olvasható harminc levelet anyák írták, anyáknak vagy anyákról szólnak, és jókedvre derítik, felbőszítik, megvigasztalják vagy éppen elszomorítják az olvasót, attól függően, hogy milyen élethelyzetben van, hogyan