kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![Berkes Imre - Az Érdekes Ujság Dekameronja III. (töredék) [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/487/4182487.jpg "Berkes Imre - Az Érdekes Ujság Dekameronja III. (töredék) [antikvár]")
Az Érdekes Ujság Dekameronja III. (töredék) [antikvár]
Berkes Imre, Gárdonyi Géza, Gellért Oszkár, Jókai Mór
Részlet a kötetből:
"1878 december 4-én születtem Szigetváron, nagyon szerettem volna az édesanyámat ismerni, de szegény egy fagyos, hófuvásos, téli éjszakán meghalt, mielőtt megismerhettem volna. Kaposváron jártam iskolába, ide, hogy a negyedik elemibe beiratkozhassam, egyedül és gyalog jöttem Tótvárosról, ami talán harminc kilóméternyire van Kaposvártól. Kopott szalmakalapomon Mátyás-toll fityegett, kezemben hosszú, vékony botot lóbáltam, szememben büszkeség és boldogság csillogott, amikor a nagy...
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
2940 Ft
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
Részlet a kötetből:
"1878 december 4-én születtem Szigetváron, nagyon szerettem volna az édesanyámat ismerni, de szegény egy fagyos, hófuvásos, téli éjszakán meghalt, mielőtt megismerhettem volna. Kaposváron jártam iskolába, ide, hogy a negyedik elemibe beiratkozhassam, egyedül és gyalog jöttem Tótvárosról, ami talán harminc kilóméternyire van Kaposvártól. Kopott szalmakalapomon Mátyás-toll fityegett, kezemben hosszú, vékony botot lóbáltam, szememben büszkeség és boldogság csillogott, amikor a nagy utat minden baj nélkül megtettem. Az érettségiig Kaposvár utcáit róttam, ha lehetett, nyáron mindig beszöktem a színházba, minden szép lányba és szép asszonyba szerelmes voltam és reggelenkint a polgári leányiskola előtt ácsorogtam, hogy egy-egy gyorsan tovalibbenő leánykának félénken köszönhessek. Egy akkori ifjúsági lap pályázatán A vén diák cimü novellámmal megnyertem a nyolc koronás dijat, amiért kitünő tanárom: Endrei Ékos az egész osztály előtt megdicsért. Matura után Pestre kerültem, itt bölcsészethallgató lettem, de egész nap ujságot olvastam és rossz tanulókat tanitottam az ablativusz abszolutuszra, meg a csonka kup köbtartalmának a kiszámitására. Ennek az lett a következménye, hogy Szinnyei tanár ur az alapvizsgán hiányosnak találta a finn-ugor összehasonlitó nyelvészetben való készültségemet, ez kedvemet szegte ugy, hogy hamarosan bucsut mondtam a tanári pályának."
Termékadatok
Cím: Az Érdekes Ujság Dekameronja III. (töredék) [antikvár]
Kiadó: Légrády Testvérek
Kötés: Aranyozott gerincű kiadói vászonkötés
Méret: 150 mm x 220 mm
Gárdonyi Géza (eredeti nevén Ziegler Géza, Agárdpuszta, 1863. augusztus 3. – Eger, 1922. október 30.) író, költő, drámaíró, újságíró, pedagógus, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja. A 19–20. századforduló magyar irodalmának népszerűségében máig kiemelkedő alakja. Korának sajátos figurája, egyik irodalmi körhöz sem sorolható tagja volt. Életműve átmenetet képez a 19. századi romantikus, anekdotikus történetmesélés és a 20. századdal születő Nyugat-nemzedék szecessziós, naturalista-szimbolista stíluseszménye között.
Gárdonyi Géza Gárdony-Agárdpusztán született. Édesapja Ziegler Sándor Mihály (1823-1879), édesanyja Nagy Terézia (1840. Március 21.-1926.) parasztsorba süllyedt szőlősgyöröki római katolikus kurtanemesek sarja. A szülők 1860. December 8.-án házasodtak össze, mely házasságból hét gyermek született. Egy lány és hat fiú. A hét gyerekből csupán Gárdonyi Géza és két öccse élte meg a felnőtt kort.
Gárdonyi Géza 1868 végén, Budán kezdte meg elemi iskolai tanulmányait, majd 1874-1875 között a sárospataki református kollégiumba járt.1876-ban a budapesti Calvin téri református gimnáziumban folytatta tanulmányait. Mivel édesapja egy megalkuvásra képtelen, lázadó ember volt, sehol nem tűrték meg hosszabb távon a munkaadói, így a család állandó vándorlásra kényszerült. Összesen 16 településen éltek rövidebb-hosszabb ideig.1878-ban Gárdonyi Géza leérettségizett, majd az Egri Érseki Katolikus Tanítóképző Intézet növendéke lett. 1882-ben szerezte meg népiskolai tanítói oklevelét. A különböző vidéki iskolákban való tanítás egyre nyomasztóbb hatással volt rá.
Mindeközben több lap is közölte kisebb nagyobb rendszerességgel írásait, verseit, elbeszéléseit. 1885 februárjában végre a pécsi Dunántúl című lap külső munkatársa lehetett.
1885 októberében lemondott kántortanítói állásáról, majd még ugyanennek a hónapnak a végén házasságot kötött Csányi Máriával. Az ifjú pár Győrben telepedett le, és itt is indult útjára Gárdonyi Géza igazi újságírói pályafutása.
Rövid életű házasságából négy gyermek született, majd 1892-ben különváltak. 1897-ben Egerbe költözött édesanyjával és haláláig ott is élt.
Gárdonyi Géza pályája során számos írói álnevet használt, különösen újságírói tevékenysége kapcsán, később pedig a gyermekmeséi fejlécén. A Gárdonyi Géza nevet első ízben 16 éves korában használta, melyet a születési anyakönyvezési helyszíne (Gárdony) után választott.
Számtalan művet írt, legnagyobb sikereit a történelmi regényeivel aratta, mint az Egri csillagok (1901), Isten rabjai (1908) vagy a Láthatatlan ember (1902).
Gárdonyi Géza Gárdony-Agárdpusztán született. Édesapja Ziegler Sándor Mihály (1823-1879), édesanyja Nagy Terézia (1840. Március 21.-1926.) parasztsorba süllyedt szőlősgyöröki római katolikus kurtanemesek sarja. A szülők 1860. December 8.-án házasodtak össze, mely házasságból hét gyermek született. Egy lány és hat fiú. A hét gyerekből csupán Gárdonyi Géza és két öccse élte meg a felnőtt kort.
Gárdonyi Géza 1868 végén, Budán kezdte meg elemi iskolai tanulmányait, majd 1874-1875 között a sárospataki református kollégiumba járt.1876-ban a budapesti Calvin téri református gimnáziumban folytatta tanulmányait. Mivel édesapja egy megalkuvásra képtelen, lázadó ember volt, sehol nem tűrték meg hosszabb távon a munkaadói, így a család állandó vándorlásra kényszerült. Összesen 16 településen éltek rövidebb-hosszabb ideig.1878-ban Gárdonyi Géza leérettségizett, majd az Egri Érseki Katolikus Tanítóképző Intézet növendéke lett. 1882-ben szerezte meg népiskolai tanítói oklevelét. A különböző vidéki iskolákban való tanítás egyre nyomasztóbb hatással volt rá.
Mindeközben több lap is közölte kisebb nagyobb rendszerességgel írásait, verseit, elbeszéléseit. 1885 februárjában végre a pécsi Dunántúl című lap külső munkatársa lehetett.
1885 októberében lemondott kántortanítói állásáról, majd még ugyanennek a hónapnak a végén házasságot kötött Csányi Máriával. Az ifjú pár Győrben telepedett le, és itt is indult útjára Gárdonyi Géza igazi újságírói pályafutása.
Rövid életű házasságából négy gyermek született, majd 1892-ben különváltak. 1897-ben Egerbe költözött édesanyjával és haláláig ott is élt.
Gárdonyi Géza pályája során számos írói álnevet használt, különösen újságírói tevékenysége kapcsán, később pedig a gyermekmeséi fejlécén. A Gárdonyi Géza nevet első ízben 16 éves korában használta, melyet a születési anyakönyvezési helyszíne (Gárdony) után választott.
Számtalan művet írt, legnagyobb sikereit a történelmi regényeivel aratta, mint az Egri csillagok (1901), Isten rabjai (1908) vagy a Láthatatlan ember (1902).
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............