kategória
szerző
cím
sorozat
kiadó
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen

Részletesen erről a termékről
András Sándor művei
Báró László művei
Bene Zoltán művei
A szerzőről
Csender Levente művei
Csernák Árpád művei
A szerzőről
Grecsó Krisztián művei
Györffy László művei
Horváth (EÖ) Tamás művei
Ircsik Vilmos művei
Kalász István művei
Kontra Ferenc művei
A szerzőről
Lázár Ervin művei
Lázár Ervin (Budapest, 1936. május 5. – Budapest, 2006. december 22.) Kossuth-díjas magyar író, elbeszélő, meseíró, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.

A leginkább meséiről ismert író első novellája a Jelenkorban jelent meg 1958-ban. Írásaihoz az inspirációt javarészt gyermekkorából merítette. Írásai jellegéből fakad, hogy szövegeit gyakran feldolgozták színházi, filmes adaptációk és rádiójátékok formájában, illetve ő maga is írt hangjátékokat. Műveinek nyelvezete egyéni és játékos. Jellegzetes hangvételű meséi mind a gyermekek, mind pedig a felnőttek körében népszerűségnek örvendettek, örvendenek. Az 1964-ben megjelent A kisfiú meg az oroszlánok című kötetét Réber László illusztrálta, aki ekkortól kezdve az íróval rendszeresen együttműködött. Egyetlen regénye az 1971-es A fehér tigris. Meseregényéért, az 1979-es Berzsián és Didekiért 1982-ben nemzetközi Andersen-diplomával tüntették ki. Ó be szép az élet, s minden más madár című hangjátéka elnyerte szerzőjének a Magyar Rádió 1986. évi kishangjáték-pályázatának első díját.

A Tolna megyei Alsó-Rácegrespusztán nevelkedett, a családja 1951-ig élt itt. Apja, Lázár István, uradalmi ügyintéző volt, édesanyja Pentz Etelka. Felsőrácegresre járt át iskolába, majd Sárszentlőrincre. Tízéves korában a székesfehérvári Ciszterci Szent István Gimnáziumba íratták, de amikor 1948-ban államosították az iskolát, egy idős tanár magántanítványa lett, Sárszentlőrincen.

1950 októberétől Szekszárdra járt középiskolába, a Garay János Gimnáziumba. Ide apja származása miatt nem akarták felvenni, egy élsportoló rokon közbenjárására sikerült mégis. Szüleit, akik a földosztással szegényebbek lettek, mint a környék lakói, mégis osztályidegennek számítottak, 1951-ben kitették a szolgálati lakásból. Tüskéspusztára költöztek.

1954-ben érettségizett. Ezután a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészkarára járt.

1959. február 1-jétől az Esti Pécsi Napló újságírója. 1961-ben megszerzi a magyartanári diplomát.

Az újságnál 1963-ig marad: utána a Dunántúli Napló és Tüskés Tibor segítségével az irodalmi folyóirat Jelenkor munkatársa. 1965-ben Budapestre költözik, itt az Élet és Irodalomnál helyezkedik el tördelőszerkesztőként. 1971-től 1989-ig szabadfoglalkozású író.

A Magyar Fórum alapító tagja (1989. október 1.), ennél a lapnál egy szűk évig főmunkatárs. A következő években a Magyar Napló, a Pesti Hírlap és a Magyar Nemzet munkatársa; 1992-től a Hitel olvasószerkesztője.

A Magyar Újságírók Országos Szövetségének tagja volt (1991-1994). A Magyar Írószövetség tagja (1969-től).

Felesége Vathy Zsuzsa írónő volt, gyermekeik: Fruzsina (magyar–földrajz szakos középiskolai tanárnő), Zsigmond (jogász).

2006. december 22-én hunyt el Budapesten.
Majoros Sándor művei
Marosi Gyula művei
A szerzőről
Miklya Luzsányi Mónika művei
Miklya Luzsányi Mónika pedagógus, író, szerkesztő, Édesanyanyelvünk-díjas novellista, Média a családért-közönségíjas publicista, szociáletika szakos teológus. Több dokumentum- és életrajzi regénye jelent meg nagy, magyar egyháztörténeti személyiség életéről és munkásságáról.
Egyik kutatási területe a reformáció kora, amelyről olvasókönyvet is szerkesztett gyerekeknek. A reformáció 500. évfordulójának tiszteletére a Nemzet Múzeumban rendezett kiállítás Fejedelmek asztala projekt forgatókönyvírója. Kötetei többek között a Jelenkornál, a Harmat Kiadónál és a Parakletos Könyvesháznál jelentek meg eddig.
A szerzőről
Molnár Vilmos művei
MOLNÁR VILMOS

(1962, Csíkszereda) Márai Sándor- és József Attila-díjas író

A csíkszeredai Márton Áron Gimnáziumban érettségizett 1981-ben, filológia-történelem szakon. Írásai 1981-től jelennek meg erdélyi irodalmi lapokban, később magyarországiakban is. A kilencvenes években irodalmi szerkesztője volt a Zabhegyező c. romániai magyar ifjúsági havi folyóiratnak. 1997-es alapításától kezdve, a Csíkszeredában megjelenő Székelyföld kulturális havi folyóirat szerkesztőjeként dolgozott 2021-ig. 1999-től tagja a Magyar Írószövetségnek, 2002-től alapító tagja az Erdélyi Magyar Írók Ligájának. 2015-től tagja a Romániai Írószövetségnek is.
Pallag Zoltán művei
Sarusi Mihály művei
Szénási Miklós művei
A szerzőről
Szvoren Edina művei
Tolnai Ottó művei
Vida Gábor művei
Bolti készlet  
Vélemény:
Minden jog fenntartva © 1999-2019 Líra Könyv Zrt.
A weblapon található információk közzétételéhez, másolásához a működtetők írásbeli beleegyezése szükséges.
Powered by ERBA 96. Minden jog fenntartva.
mobil nézet