Chicago ostroma [antikvár]

Sutpen ott állt a szalmazsák felett, amelyen az anya és gyermeke feküdt. A fal megvetemedett deszkái között áttűző korai nap hosszú, vékony csíkjai megtörtek szétterpesztett lábán, a kezében tartott lovaglóostoron, és elnyúltak az anya mozdulatlan alakján. A lány merev, kifűrkészhetetlen, mogorva tekintettel nézett fel rá, a gyerek ott feküdt mellette egy szakadozott, bár tiszta ruhadarabba csavarva. Mögöttük egy öreg néger asszony kuporgott a kezdetleges tűzhely mellett, amelyben soványka tűz pislákolt.