Dimenziók 10 [antikvár]

Részlet: Bábel Antónia A nagy meccs Borzalmas fejfájásra ébredek. Lüktet az agyam, mintha belészorult volna egy diszkónyi dübörgő mélynyomó. A szemem, akár két parázsló széntojás, izzik az elmúlt heti tengernyi könnytől. Üti a taktust a fájdalom, s lassan ráeszmélek, hogy ugyanezt érzem az egész testemben. Újra beleébredek az életbe, amelyben semmi kedvem létezni. Belekapaszkodok a fekhelyem melletti üres kiságyba, s lassan ülök fel, mert a diszkóhoz két gyorsvonat is érkezik, amelyek egymást kergetve zakatolnak a fejemben. Azt hiszem, szombat van. Ha nem kínozna minden mozdulat, megfordulva látnám, hogy a férjem ott alszik a helyén. De nem kell odanéznem, tudom. Lassan ő is ébred, s közös traumánkat külön-külön gyúrva, emésztve csendbe burkoljuk a szívünket. Amint nehézkesen feláll, földre csörren a piros rózsafüzér, amely éjjel a párnája mellé hullott a kezéről, miután álomba imádkozta magát. Az angyalkáim melletti mécses teljesen elégett. A kis alumínium tégelyben nincs már paraffin, csak a iiözepén árválkodik a rövidke, fekete csonk. Feszít az anyatej, de elsőként magamra tekerem a haskötőmet, hogy a császármetszés sebe kevésbé fájjon. A telefonom 8:45-öt mutat, de mintha hajnal hat lenne, és én egy szemhunyásnyit sem aludtam volna. Nincs megállás. Indulni kell, mint minden nap egy hete. Fejek, a fagyasztóból kenyeret pirítunk, amit azért sütöttem és tettem a mélyhűtőbe szülés előtt, hogy könnyebb legyen a gyermekágy. Most, ebben a pokoliban aranyat ér minden falat. A friss pirítós és a kávé illata az egyetlen, ami korábbi, normális életünkbe visszasimogat egy kicsit. Próbálom ösz-szerendezni a gondolataimat, próbálok nem egyfolytában arra gondolni, hogy kismama vagyok-e még egyáltalán? Hogy elhozta-e az éjjel a véget? Napok óta látogatási időben mérem a perceket. A kórháztól távol töltött minden időben csak a gátját látom annak, hogy ott legyek, amikor a csecsemőrészleg intenzív osztályának üvegajtaját kitárja a nővér, kezében egy kupac zöld, összehajtott ruhával. Minden másodlagos. Azonban ma már csak a délutáni látogatásra erünk oda, hiszen hétvégén délelőtt csak egyetlen óra jár.