kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![Asztalos István - Egyszer mindenkit szólítanak II. [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/597/4376597.jpg "Asztalos István - Egyszer mindenkit szólítanak II. [antikvár]")
Egyszer mindenkit szólítanak II. [antikvár]
Asztalos István, Bajor Andor, Bálint Tibor, Balla Károly, Benedek Elek, Nagy Pál
Baila Károly A LEGSZEBB EMLÉK
Föld- és kankalinillatú tavaszreggel volt. A kilombosodott erdő frissen, zölden nyúlt a felhős ég felé. Nagy, madárdalos csend terült a világra, mert vasárnap volt. Gondtalan nap volt. Ügy gondtalan, hogy Benedek Anti nem kellett félje a vetést, sem egyebet, mert ö deszkagyári munkás. A Greiner testvérek deszkagyárának gatterese. A rönk, a capin, az otthon és több semmi. Máskor ilyenkor: a kugli, a féldeci seprő, a kártya vagy a nadrágszíj, ha netán a vásott kölyök valamit...
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
840 Ft
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
Baila Károly A LEGSZEBB EMLÉK
Föld- és kankalinillatú tavaszreggel volt. A kilombosodott erdő frissen, zölden nyúlt a felhős ég felé. Nagy, madárdalos csend terült a világra, mert vasárnap volt. Gondtalan nap volt. Ügy gondtalan, hogy Benedek Anti nem kellett félje a vetést, sem egyebet, mert ö deszkagyári munkás. A Greiner testvérek deszkagyárának gatterese. A rönk, a capin, az otthon és több semmi. Máskor ilyenkor: a kugli, a féldeci seprő, a kártya vagy a nadrágszíj, ha netán a vásott kölyök valamit elkövetne . Ennyi. De ezen a napon az apósát várta.
. . . Mert csak úgy elterjedt a hír a telepen, hogy a gépészék gyereke meztelenül keresztbe feküdt a küszöbön. S ilyenkor valami történni szokott: vagy himlő járás lesz, vagy más baj; vagy két nagy ellenség kibékül, mint például Benedekné és Kupsáné. Mert abból kaptak össze, hogy a gatteres felesége, Benedekné, függönyt vásárolt a szoba ablakára, s amikor a telepi asszonyok eljöttek megnézni a, cirkulásné — nagy darab, erősen barna bőrű asszony — azt mondta, hogy nem új a függöny, mert tessék, itt a cigarettaégés! És dühösen elvonult. Mert őt ne akarja senki az orránál fogva vezetni. S ha a férjét a cirkulától a pályamunkához helyezik, ő is vesz függönyt, de ő senkit sem fog becsapni azzal, hogy majd ócska függönyt vásárol, és ráfogja, hogy új! És az ő családjaban akad orvos is n^eg ügyvéd is, mert tisztelet a kivételnek, egynéme-lyik koldusszegényen jött a telepre, s most henceg, hogy nem fér a böribe! S ha Benedekné olyan nagy
Termékadatok
Cím: Egyszer mindenkit szólítanak II. [antikvár]
Kiadó: Dacia Könyvkiadó
Kötés: Fűzött kemény papírkötés
Méret: 120 mm x 170 mm
Benedek Elek (Kisbacon, 1859. szeptember 30. – Kisbacon, 1929. augusztus 17.) magyar újságíró, író, országgyűlési képviselő, „a nagy mesemondó”.
Bölcsésztanulmányait Székelyudvarhelyen, majd Budapesten végezte. Diákkorában néprajzi gyűjtőútra ment Sebesi Jóbbal. Újságíró lett: a Budapesti Hírlap és más lapok munkatársaként dolgozott. 1887-ben a nagyajtai kerület országgyűlési képviselővé választotta. 1892-ig töltötte be ezt a tisztséget. Egy ideig Szabadelvű párti volt, majd a Nemzeti Párthoz csatlakozott. Képviselőházi beszédeiben az ifjúsági irodalommal, a népköltészet és a népnyelv, valamint a közoktatás kérdéseivel foglalkozott. Napilapokat és folyóiratokat szerkesztett: Magyarság (1901–02); Magyar Világ (1902–03); Magyar Kritika (1897–99); Nemzeti Iskola (1890–1905); Néptanítók Lapja (1907–09). Emellett számos lapban publikált álnéven, ezekből ad közre válogatást a kétkötetes Az ismeretlen Benedek Elek c. munka.
1889-ben részt vállalt a Pósa Lajos által indított első irodalmi értékű, hazafias szellemű gyermeklap, Az Én Újságom szerkesztésében, Sebők Zsigmonddal együtt szerkesztője volt a Jó Pajtás gyermeklapnak. 1890-ben belépett a Demokratia nevű szabadkőműves páholyba. Ifjúsági könyvsorozatot szerkesztett: Kís Könyvtár, amelynek folytatása B. E. kis könyvtára címmel jelent meg. 1900-ban a Kisfaludy Társaságnak is tagjává vált. Az ifjúság számára készült mese-átdolgozásait tartalmazó Ezüst Mesekönyv és Arany Mesekönyv - amelyek főként az Az Ezeregyéjszaka meséinek és a Grimm fivérek meséinek átiratai voltak – tucatnyi új kiadásaival, újabb átdolgozásaival évtizedeken át a legfőbb és legjobb magyar mesekönyvek voltak. Verseket, színdarabokat, leányregényeket, történelmi és irodalomtörténeti műveket is írt.
Benedek Eleket 1929. augusztus 17-én, levélírás közben, végzetes agyvérzés érte.
1921-ben hazatért a trianoni békeszerződés által Romániához csatolt Kisbaconba és ott élt haláláig, ahol példaképe, szervezője volt a szárnyait bontogató romániai magyar kalákásoknak és a Cimbora című ifjúsági lapot szerkesztette. Mint meseíró, a magyar gyermekirodalom egyik megteremtője. Ifjúsági írásaival, szerkesztői működésével az élen járó pedagógusok között foglal helyet.
Bölcsésztanulmányait Székelyudvarhelyen, majd Budapesten végezte. Diákkorában néprajzi gyűjtőútra ment Sebesi Jóbbal. Újságíró lett: a Budapesti Hírlap és más lapok munkatársaként dolgozott. 1887-ben a nagyajtai kerület országgyűlési képviselővé választotta. 1892-ig töltötte be ezt a tisztséget. Egy ideig Szabadelvű párti volt, majd a Nemzeti Párthoz csatlakozott. Képviselőházi beszédeiben az ifjúsági irodalommal, a népköltészet és a népnyelv, valamint a közoktatás kérdéseivel foglalkozott. Napilapokat és folyóiratokat szerkesztett: Magyarság (1901–02); Magyar Világ (1902–03); Magyar Kritika (1897–99); Nemzeti Iskola (1890–1905); Néptanítók Lapja (1907–09). Emellett számos lapban publikált álnéven, ezekből ad közre válogatást a kétkötetes Az ismeretlen Benedek Elek c. munka.
1889-ben részt vállalt a Pósa Lajos által indított első irodalmi értékű, hazafias szellemű gyermeklap, Az Én Újságom szerkesztésében, Sebők Zsigmonddal együtt szerkesztője volt a Jó Pajtás gyermeklapnak. 1890-ben belépett a Demokratia nevű szabadkőműves páholyba. Ifjúsági könyvsorozatot szerkesztett: Kís Könyvtár, amelynek folytatása B. E. kis könyvtára címmel jelent meg. 1900-ban a Kisfaludy Társaságnak is tagjává vált. Az ifjúság számára készült mese-átdolgozásait tartalmazó Ezüst Mesekönyv és Arany Mesekönyv - amelyek főként az Az Ezeregyéjszaka meséinek és a Grimm fivérek meséinek átiratai voltak – tucatnyi új kiadásaival, újabb átdolgozásaival évtizedeken át a legfőbb és legjobb magyar mesekönyvek voltak. Verseket, színdarabokat, leányregényeket, történelmi és irodalomtörténeti műveket is írt.
Benedek Eleket 1929. augusztus 17-én, levélírás közben, végzetes agyvérzés érte.
1921-ben hazatért a trianoni békeszerződés által Romániához csatolt Kisbaconba és ott élt haláláig, ahol példaképe, szervezője volt a szárnyait bontogató romániai magyar kalákásoknak és a Cimbora című ifjúsági lapot szerkesztette. Mint meseíró, a magyar gyermekirodalom egyik megteremtője. Ifjúsági írásaival, szerkesztői működésével az élen járó pedagógusok között foglal helyet.
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............