kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![Ambrus Zoltán - Elbeszélések [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/521/2047521.jpg "Ambrus Zoltán - Elbeszélések [antikvár]")
Elbeszélések [antikvár]
Ambrus Zoltán, Bartóky József, Ferenczy Ferenc, Gáspár Jenő, Géczy István, Herczeg Ferenc, Ifj. Hegedüs Sándor, Kenedy Géza, Komáromi János, Móra Ferenc, Oláh Gábor, Pakots József, Szécsi Ferenc, Szemere György, Szikra, Szőllősi Zsigmond, Voinovich Géza, Zádor Stettner Tamás
A Petőfi-Társaság fönnállásának ötvenedik évét azzal vélte legméltóbban megünnepelni, ha erre az alkalomra egy sorozatos kiadványban bemutatja tagjainak irodalmi munkásságát. A szép terv megvalósítását a Singer és Wolfner irodalmi intézet rt. áldozatkészsége tette lehetővé. Így a Magyar írómesterek 12 kötete a Társaság és az irodalmi intézet közös munkájának eredménye. A szerkesztés föladatát a Társaság részéről az elnökség (elsősorban Császár Elemér alelnök), az irodalmi intézet...
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
2840 Ft
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
A Petőfi-Társaság fönnállásának ötvenedik évét azzal vélte legméltóbban megünnepelni, ha erre az alkalomra egy sorozatos kiadványban bemutatja tagjainak irodalmi munkásságát. A szép terv megvalósítását a Singer és Wolfner irodalmi intézet rt. áldozatkészsége tette lehetővé. Így a Magyar írómesterek 12 kötete a Társaság és az irodalmi intézet közös munkájának eredménye. A szerkesztés föladatát a Társaság részéről az elnökség (elsősorban Császár Elemér alelnök), az irodalmi intézet részéről Fodor Gyula végezte.
A szerkesztő-bizottság azt szerette volna, ha a Társaság minden tagja egy egész kötettel szerepelhetett volna ebben az ünnepi kiadványban, de erre gondolni sem lehetett. Nemcsak a jelen gazdasági viszonyai miatt, hanem még inkább azért, mert a tagok jó része nem volt abban a helyzetben, hogy egész kötetre való, eddig még meg nem jelent anyagot bocsáthatott volna a szerkesztőség rendelkezésére. Mégis sikerült tizenegy tagunknak nagyobbszabású munkáját vagy elbeszélés-gyüjteményét 9 kötetben megjelentetni.
A Társaság többi tagja kisebb dolgozatokkal szerepel a gyüjteményben. Ezeket a dolgozatokat műágak szerint három csoportra különítve, ugyanannyi anthologia-kötetben bocsátjuk a közönség elé.
Jelen kötet a Társaság elbeszélőit szólaltatja meg.
Az életrajzok vagy maguknak az íróknak művei, vagy az ő adataik alapján készültek, így önéletrajzoknak tekinthetők.
Termékadatok
Cím: Elbeszélések [antikvár]
Szerző:
Ambrus Zoltán
,
Bartóky József
,
Ferenczy Ferenc
,
Gáspár Jenő
,
Géczy István
,
Herczeg Ferenc
,
Ifj. Hegedüs Sándor
,
Kenedy Géza
,
Komáromi János
,
Móra Ferenc
,
Oláh Gábor
,
Pakots József
,
Szécsi Ferenc
,
Szemere György
,
Szikra
,
Szőllősi Zsigmond
,
Voinovich Géza
Zádor Stettner Tamás
Kötés: Aranyozott félbőr kötés
Méret: 140 mm x 200 mm
Móra Ferenc (Kiskunfélegyháza, 1879. július 19. – Szeged, 1934. február 8.)
Író, újságíró, muzeológus, a „tiszteletbeli makói”.
Szegényparaszt családból származott, apja Móra Márton foltozó szűcslegény, majd szűcsmester, anyja Juhász Anna kenyérsütő asszony volt. Tanulmányait – a család szegénysége miatt – nehéz körülmények között végezte. A budapesti egyetemen földrajz-természetrajz szakos tanári diplomát szerzett, de segédtanárként csupán egy évig tanított a Vas vármegyei Felsőlövőn.
Innen még a század elején a Szegedi Napló munkatársaként került Szegedre. A lapnak 1913–1919 között főszerkesztője volt, majd haláláig állandó munkatársa maradt. Ez volt jóformán az egyetlen hírlap, amelyik nem állt a világháborús propaganda szolgálatába. 1904-től a Somogyi-Könyvtár és a Közművelődési Palota tisztviselője, könyvtárosa volt, emellett a régészetre is szakosodott, ásatásokat végzett, 1908-ban a Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelősége által szervezett régészeti tanfolyamot is elvégezte. Tömörkény István 1917-ben bekövetkezett halála után a múzeum igazgatója lett.Móra Ferenc 1911 - 1920 között a Szeged szabadkőműves páholy tagja volt, számos tisztséget betöltött, avató beszédeket tartott és szabadkőműves verseket írt.
Komoly értéket jelentenek az Alföldön és főleg a Szeged körüli őskori településeken ásatással feltárt anyagokról szóló beszámoló jellegű tanulmányai: A kunágotai sírok (Régészeti tanulmány. Szeged, 1926).
Hírlapi cikkei, gondosan szerkesztett és tökéletes stilisztikai bravúrral felépített tárcái a szegedi Délmagyarország hasábjain jelentek meg. 1922-től a Világ c. liberális napilap munkatársa volt, majd annak megszűnése után a Magyar Hírlapban jelentek meg tárcái, az utóbbinak haláláig főmunkatársa volt.
Móra Ferenc tagja volt a Dugonics Társaságnak, a Petőfi Társaságnak, a Szegedi Múzeumbarátok Egyesületének, a Magyar Szabadkőművesek Társaságának, valamint a Kisfaludy Társaságnak. 1934-ben, Szegeden halt meg.
Író, újságíró, muzeológus, a „tiszteletbeli makói”.
Szegényparaszt családból származott, apja Móra Márton foltozó szűcslegény, majd szűcsmester, anyja Juhász Anna kenyérsütő asszony volt. Tanulmányait – a család szegénysége miatt – nehéz körülmények között végezte. A budapesti egyetemen földrajz-természetrajz szakos tanári diplomát szerzett, de segédtanárként csupán egy évig tanított a Vas vármegyei Felsőlövőn.
Innen még a század elején a Szegedi Napló munkatársaként került Szegedre. A lapnak 1913–1919 között főszerkesztője volt, majd haláláig állandó munkatársa maradt. Ez volt jóformán az egyetlen hírlap, amelyik nem állt a világháborús propaganda szolgálatába. 1904-től a Somogyi-Könyvtár és a Közművelődési Palota tisztviselője, könyvtárosa volt, emellett a régészetre is szakosodott, ásatásokat végzett, 1908-ban a Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelősége által szervezett régészeti tanfolyamot is elvégezte. Tömörkény István 1917-ben bekövetkezett halála után a múzeum igazgatója lett.Móra Ferenc 1911 - 1920 között a Szeged szabadkőműves páholy tagja volt, számos tisztséget betöltött, avató beszédeket tartott és szabadkőműves verseket írt.
Komoly értéket jelentenek az Alföldön és főleg a Szeged körüli őskori településeken ásatással feltárt anyagokról szóló beszámoló jellegű tanulmányai: A kunágotai sírok (Régészeti tanulmány. Szeged, 1926).
Hírlapi cikkei, gondosan szerkesztett és tökéletes stilisztikai bravúrral felépített tárcái a szegedi Délmagyarország hasábjain jelentek meg. 1922-től a Világ c. liberális napilap munkatársa volt, majd annak megszűnése után a Magyar Hírlapban jelentek meg tárcái, az utóbbinak haláláig főmunkatársa volt.
Móra Ferenc tagja volt a Dugonics Társaságnak, a Petőfi Társaságnak, a Szegedi Múzeumbarátok Egyesületének, a Magyar Szabadkőművesek Társaságának, valamint a Kisfaludy Társaságnak. 1934-ben, Szegeden halt meg.
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............