kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![Asztalos István - Erdélyi elbeszélők [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/203/4847203.jpg "Asztalos István - Erdélyi elbeszélők [antikvár]")
Erdélyi elbeszélők [antikvár]
Asztalos István, Bajor Andor, Bálint Tibor, Balla Károly, Balogh Endre, Bánffy Miklós, Benedek Elek, Berde Mária, Bözödi György, Daday Loránd, Deák Tamás, Gagyi László, Gulácsy Irén, Gyallay Domokos, Horváth István, Hunyady Sándor, Jékely Zoltán, Kacsó Sándor, Karácsony Benő, Károly Sándor, Kemény János, Kós Károly, Kovács Dezső, Kovács György, Makkai Sándor, Markovits Rodion, Molter Károly, Nagy Dániel, Nagy István, Nagy Pál, Nemes László, Nyirő József, Palotás Dezső, Panek Zoltán, Páskándi Géza, Sipos Domokos, Szabédi László, Székely János, Szentimrei Jenő, Tabéry Géza, Tamás Gáspár, Tamási Áron, Tomcsa Sándor, Varró Ilona, Wass Albert
"Erdély a ballada földje. A balladának prózai testvére a novella. Ez a magyarázata annak, hogy az erdélyi írók igazi műfaja, ebben tudják tehetségük legjavát kinyilatkoztatni" - írta Benedek Marcell 1946-ban, Kacsó Sándor Nagyidő című novelláskötetének előszavában. Németh László pedig már 1926-ban úgy látta, hogy "egyelőre a próza a nagyobb ígéret, a vakmerőbb aspirációjú művészek itt helyezkednek el, s az erdélyi irodalom a prózában messzebb jutott a külön erdélyi szellem revelálásában, mint a...
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
2480 Ft
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
"Erdély a ballada földje. A balladának prózai testvére a novella. Ez a magyarázata annak, hogy az erdélyi írók igazi műfaja, ebben tudják tehetségük legjavát kinyilatkoztatni" - írta Benedek Marcell 1946-ban, Kacsó Sándor Nagyidő című novelláskötetének előszavában. Németh László pedig már 1926-ban úgy látta, hogy "egyelőre a próza a nagyobb ígéret, a vakmerőbb aspirációjú művészek itt helyezkednek el, s az erdélyi irodalom a prózában messzebb jutott a külön erdélyi szellem revelálásában, mint a líra". (Prózáról szólván, akkor elsősorban a novellára gondolt.) Mégis: a köztudatban az a vélemény alakult ki, hogy főként a kezdetek idején az erdélyi magyar irodalomban a vers volt a hangadó - meghatározó - kifejezési forma; hogy a két világháború közötti években leginkább Reményik Sándor, Áprily Lajos és Tompa László lírájában nyert igazán erőteljes, messzehangzó művészi megfogalmazást a kisebbségi sorsba kényszerült romániai magyarság helyzettudata, sorsélménye, életérzése.
Termékadatok
Cím: Erdélyi elbeszélők [antikvár]
Szerző:
Asztalos István
,
Bajor Andor
,
Bálint Tibor
,
Balla Károly
,
Balogh Endre
,
Bánffy Miklós
,
Benedek Elek
,
Berde Mária
,
Bözödi György
,
Daday Loránd
,
Deák Tamás
,
Gagyi László
,
Gulácsy Irén
,
Gyallay Domokos
,
Horváth István
,
Hunyady Sándor
,
Jékely Zoltán
,
Kacsó Sándor
,
Karácsony Benő
,
Károly Sándor
,
Kemény János
,
Kós Károly
,
Kovács Dezső
,
Kovács György
,
Makkai Sándor
,
Markovits Rodion
,
Molter Károly
,
Nagy Dániel
,
Nagy István
,
Nagy Pál
,
Nemes László
,
Nyirő József
,
Palotás Dezső
,
Panek Zoltán
,
Páskándi Géza
,
Sipos Domokos
,
Szabédi László
,
Székely János
,
Szentimrei Jenő
,
Tabéry Géza
,
Tamás Gáspár
,
Tamási Áron
,
Tomcsa Sándor
,
Varró Ilona
Wass Albert
Kiadó: Palatinus
Kötés: Fűzött kemény papírkötés
ISBN: 9639578142
Méret: 140 mm x 200 mm
Benedek Elek (Kisbacon, 1859. szeptember 30. – Kisbacon, 1929. augusztus 17.) magyar újságíró, író, országgyűlési képviselő, „a nagy mesemondó”.
Bölcsésztanulmányait Székelyudvarhelyen, majd Budapesten végezte. Diákkorában néprajzi gyűjtőútra ment Sebesi Jóbbal. Újságíró lett: a Budapesti Hírlap és más lapok munkatársaként dolgozott. 1887-ben a nagyajtai kerület országgyűlési képviselővé választotta. 1892-ig töltötte be ezt a tisztséget. Egy ideig Szabadelvű párti volt, majd a Nemzeti Párthoz csatlakozott. Képviselőházi beszédeiben az ifjúsági irodalommal, a népköltészet és a népnyelv, valamint a közoktatás kérdéseivel foglalkozott. Napilapokat és folyóiratokat szerkesztett: Magyarság (1901–02); Magyar Világ (1902–03); Magyar Kritika (1897–99); Nemzeti Iskola (1890–1905); Néptanítók Lapja (1907–09). Emellett számos lapban publikált álnéven, ezekből ad közre válogatást a kétkötetes Az ismeretlen Benedek Elek c. munka.
1889-ben részt vállalt a Pósa Lajos által indított első irodalmi értékű, hazafias szellemű gyermeklap, Az Én Újságom szerkesztésében, Sebők Zsigmonddal együtt szerkesztője volt a Jó Pajtás gyermeklapnak. 1890-ben belépett a Demokratia nevű szabadkőműves páholyba. Ifjúsági könyvsorozatot szerkesztett: Kís Könyvtár, amelynek folytatása B. E. kis könyvtára címmel jelent meg. 1900-ban a Kisfaludy Társaságnak is tagjává vált. Az ifjúság számára készült mese-átdolgozásait tartalmazó Ezüst Mesekönyv és Arany Mesekönyv - amelyek főként az Az Ezeregyéjszaka meséinek és a Grimm fivérek meséinek átiratai voltak – tucatnyi új kiadásaival, újabb átdolgozásaival évtizedeken át a legfőbb és legjobb magyar mesekönyvek voltak. Verseket, színdarabokat, leányregényeket, történelmi és irodalomtörténeti műveket is írt.
Benedek Eleket 1929. augusztus 17-én, levélírás közben, végzetes agyvérzés érte.
1921-ben hazatért a trianoni békeszerződés által Romániához csatolt Kisbaconba és ott élt haláláig, ahol példaképe, szervezője volt a szárnyait bontogató romániai magyar kalákásoknak és a Cimbora című ifjúsági lapot szerkesztette. Mint meseíró, a magyar gyermekirodalom egyik megteremtője. Ifjúsági írásaival, szerkesztői működésével az élen járó pedagógusok között foglal helyet.
Bölcsésztanulmányait Székelyudvarhelyen, majd Budapesten végezte. Diákkorában néprajzi gyűjtőútra ment Sebesi Jóbbal. Újságíró lett: a Budapesti Hírlap és más lapok munkatársaként dolgozott. 1887-ben a nagyajtai kerület országgyűlési képviselővé választotta. 1892-ig töltötte be ezt a tisztséget. Egy ideig Szabadelvű párti volt, majd a Nemzeti Párthoz csatlakozott. Képviselőházi beszédeiben az ifjúsági irodalommal, a népköltészet és a népnyelv, valamint a közoktatás kérdéseivel foglalkozott. Napilapokat és folyóiratokat szerkesztett: Magyarság (1901–02); Magyar Világ (1902–03); Magyar Kritika (1897–99); Nemzeti Iskola (1890–1905); Néptanítók Lapja (1907–09). Emellett számos lapban publikált álnéven, ezekből ad közre válogatást a kétkötetes Az ismeretlen Benedek Elek c. munka.
1889-ben részt vállalt a Pósa Lajos által indított első irodalmi értékű, hazafias szellemű gyermeklap, Az Én Újságom szerkesztésében, Sebők Zsigmonddal együtt szerkesztője volt a Jó Pajtás gyermeklapnak. 1890-ben belépett a Demokratia nevű szabadkőműves páholyba. Ifjúsági könyvsorozatot szerkesztett: Kís Könyvtár, amelynek folytatása B. E. kis könyvtára címmel jelent meg. 1900-ban a Kisfaludy Társaságnak is tagjává vált. Az ifjúság számára készült mese-átdolgozásait tartalmazó Ezüst Mesekönyv és Arany Mesekönyv - amelyek főként az Az Ezeregyéjszaka meséinek és a Grimm fivérek meséinek átiratai voltak – tucatnyi új kiadásaival, újabb átdolgozásaival évtizedeken át a legfőbb és legjobb magyar mesekönyvek voltak. Verseket, színdarabokat, leányregényeket, történelmi és irodalomtörténeti műveket is írt.
Benedek Eleket 1929. augusztus 17-én, levélírás közben, végzetes agyvérzés érte.
1921-ben hazatért a trianoni békeszerződés által Romániához csatolt Kisbaconba és ott élt haláláig, ahol példaképe, szervezője volt a szárnyait bontogató romániai magyar kalákásoknak és a Cimbora című ifjúsági lapot szerkesztette. Mint meseíró, a magyar gyermekirodalom egyik megteremtője. Ifjúsági írásaival, szerkesztői működésével az élen járó pedagógusok között foglal helyet.
Gróf szentegyedi és cegei Wass Albert (Válaszút, 1908. január 8. – Astor, Florida, 1998. február 17.) erdélyi magyar író és költő.
Egyik leghíresebb könyve a Kard és kasza, amelyben több generáción keresztül tekinti át a magyar történelmet, 1050-től egészen a jelenkorig, a saját, ősi nemzetségének történetén keresztül.
Wass Albert 1944-től Németországban, majd 1952-től haláláig az Amerikai Egyesült Államokban élt.
Nicolae Ceaușescu zsarnoksága éveiben Romániában betiltották a könyveit, Magyarországon pedig csak a rendszerváltás után kezdték el megjelentetni műveit, addig szinte ismeretlen volt az országban.
Népszerűsége Magyarországon tehát csak ezután (az 1990-es évektől) kezdődött meg és azóta is folyamatosan növekszik.
A 2005-ös Nagy Könyv című magyarországi felmérés eredményei szerint az egyik legkedveltebb magyar író.
A funtineli boszorkány című művét [4] az olvasók a legnépszerűbb 12 magyar regény közé választották, az 50 legnépszerűbb magyar regény között pedig további két műve is szerepel: az Adjátok vissza a hegyeimet! és a Kard és kasza.
Egyik leghíresebb könyve a Kard és kasza, amelyben több generáción keresztül tekinti át a magyar történelmet, 1050-től egészen a jelenkorig, a saját, ősi nemzetségének történetén keresztül.
Wass Albert 1944-től Németországban, majd 1952-től haláláig az Amerikai Egyesült Államokban élt.
Nicolae Ceaușescu zsarnoksága éveiben Romániában betiltották a könyveit, Magyarországon pedig csak a rendszerváltás után kezdték el megjelentetni műveit, addig szinte ismeretlen volt az országban.
Népszerűsége Magyarországon tehát csak ezután (az 1990-es évektől) kezdődött meg és azóta is folyamatosan növekszik.
A 2005-ös Nagy Könyv című magyarországi felmérés eredményei szerint az egyik legkedveltebb magyar író.
A funtineli boszorkány című művét [4] az olvasók a legnépszerűbb 12 magyar regény közé választották, az 50 legnépszerűbb magyar regény között pedig további két műve is szerepel: az Adjátok vissza a hegyeimet! és a Kard és kasza.
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............