kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![Aczél Tamás - Ezerkilencszázötvenhat, te csillag [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/507/4187507.jpg "Aczél Tamás - Ezerkilencszázötvenhat, te csillag [antikvár]")
Ezerkilencszázötvenhat, te csillag [antikvár]
Aczél Tamás, Ágh István, Albert Camus, András Sándor, Áprily Lajos, Balaskó Jenő, Bella István, Benjámin László, Buda Ferenc, Cs. Szabó László, Csoóri Sándor, Csurka István, Déry Tibor, Devecseri Gábor, Döbrentei Kornél, Dutka Ákos, Eörsi István, Fábry Zoltán, Faludy György, Fáy Ferenc, Féja Géza, Fekete Gyula, Fekete István, Fodor András, Fónay Jenő, Füst Milán, Gömöri György, Határ Győző, Hegedüs László, Horgas Béla, Horváth Elemér, Ignácz Rózsa, Illyés Gyula, Jankovich Ferenc, Jobbágy Károly, Juhász Ferenc, Kabdebó Tamás, Kalász Márton, Kannás Alajos, Kárpáti Kamil, Kassák Lajos, Kemenes Géfin László, Képes Géza, Kibédi Varga Áron, Kiss Dénes, Kocsis Gábor, Kónya Lajos, Krassó György, Lakatos István, Lezsák Sándor, Makkai Ádám, Márai Sándor, Máté Imre, Mezey Katalin, Mózsi Ferenc, Nagy Gáspár, Nagy László, Németh Emil, Németh László, Örkény István, Petri György, Rónay György, Saáry Éva, Serfőző Simon, Siklós István, Sinka István, Somlyó György, Szabó Lőrinc, Szabó Pál, Szabó Zoltán, Szepesi Attila, Tamási Áron, Tamási Lajos, Tollas Péter, Tollas Tibor, Tornai József, Tőzsér Árpád, Turcsány Péter, Utassy József, Vas István, Veres Péter, Vitéz György, Zas Loránd, Zelk Zoltán
A magyar irodalom a magyar történelem tükre, akkor is, ha erőszakos kezek olykor darabokra törik az igazmondó tükröt és szétszórják cserepeit. Irodalmunk és kivált költészetünk képet adott a magyarság keserves századairól, vesztett háborúiról, szétszóratásáról, levert forradalmairól. Ha erre a tükörképre tekintünk, önmagunkat ismerjük fel: legjobb igazságainkat és legjobb törekvéseinket. Ilyen képet ad a magyar irodalom 1956-os forradalmunkról is. Versek, elbeszélések, naplórészletek,...
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
1940 Ft
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
A magyar irodalom a magyar történelem tükre, akkor is, ha erőszakos kezek olykor darabokra törik az igazmondó tükröt és szétszórják cserepeit. Irodalmunk és kivált költészetünk képet adott a magyarság keserves századairól, vesztett háborúiról, szétszóratásáról, levert forradalmairól. Ha erre a tükörképre tekintünk, önmagunkat ismerjük fel: legjobb igazságainkat és legjobb törekvéseinket. Ilyen képet ad a magyar irodalom 1956-os forradalmunkról is. Versek, elbeszélések, naplórészletek, regényfejezetek, írói vallomások alkotják azt a mozaikképet, amely megörökíti a nemzet akkori reményeit és fájdalmait, a zajló történelmi idő eseményeit, a felkelt ifjúság harcát, a rettenetes vereséget, a bénító megtorlást és a későbbi esztendők hűségét a forradalom öröksége és eszményei iránt.
Ennek az irodalomnak a lehető teljes számbavétele és összegyűjtése még várat magára. Az elmúlt évtizedekben aligha volt lehetőség arra, hogy az ötvenhatos forradalom és szabadságharc költészete, irodalma erős fényt kapjon a nyilvánosság előtt. Csupán a hivatalos torzítások és rágalmak kerültek agresszív tálalásban a nyilvánosság elé, ezektől azonban undorodva fordult el mindenki, aki személyes tapasztalatból ismerte a valódi eseményeket és tényeket. De ismerte-e mindenki a valóságot? Hiszen a közoktatás, az ismeretterjesztés, a hivatalos „történetírás" és a politikai agitáció igen nagy erővel próbálta a társadalomba besulykolni a történelemhamisítók ideológiai konstrukcióit. És nemzedékek nőttek fel úgy, hogy nem alakíthattak ki maguknak igaz képet 1956 eseményeiről: az iskola hamis ismeretekkel próbálta félrevezetni őket, a megfélemlített család pedig hallgatott.
A magyar forradalom és szabadságharc igaz történetét azért nemcsak a szabad tudományos kutatásnak kell feltárnia és megrajzolnia, ennek a szépirodalmi tükörképnek és mozaiknak a megtisztításával is élővé kell tenni. Versek és elbeszélések, írói naplójegyzetek és személyes vallomások mindig elevenebb képet rajzolnak a valóságról, mint a tudományos elemzések és dokumentumok. És nekünk most éppen az ötvenhatos forradalom valóságos életét kellene hiteles és életszerű képekben felidéznünk: már csak azért is, hogy életre kelthessük szellemi és politikai örökségét, a nemzeti megújulást és felemelkedést szolgáló eszméit, eszményeit.
Termékadatok
Cím: Ezerkilencszázötvenhat, te csillag [antikvár]
Szerző:
Aczél Tamás
,
Ágh István
,
Albert Camus
,
András Sándor
,
Áprily Lajos
,
Balaskó Jenő
,
Bella István
,
Benjámin László
,
Buda Ferenc
,
Cs. Szabó László
,
Csoóri Sándor
,
Csurka István
,
Déry Tibor
,
Devecseri Gábor
,
Döbrentei Kornél
,
Dutka Ákos
,
Eörsi István
,
Fábry Zoltán
,
Faludy György
,
Fáy Ferenc
,
Féja Géza
,
Fekete Gyula
,
Fekete István
,
Fodor András
,
Fónay Jenő
,
Füst Milán
,
Gömöri György
,
Határ Győző
,
Hegedüs László
,
Horgas Béla
,
Horváth Elemér
,
Ignácz Rózsa
,
Illyés Gyula
,
Jankovich Ferenc
,
Jobbágy Károly
,
Juhász Ferenc
,
Kabdebó Tamás
,
Kalász Márton
,
Kannás Alajos
,
Kárpáti Kamil
,
Kassák Lajos
,
Kemenes Géfin László
,
Képes Géza
,
Kibédi Varga Áron
,
Kiss Dénes
,
Kocsis Gábor
,
Kónya Lajos
,
Krassó György
,
Lakatos István
,
Lezsák Sándor
,
Makkai Ádám
,
Márai Sándor
,
Máté Imre
,
Mezey Katalin
,
Mózsi Ferenc
,
Nagy Gáspár
,
Nagy László
,
Németh Emil
,
Németh László
,
Örkény István
,
Petri György
,
Rónay György
,
Saáry Éva
,
Serfőző Simon
,
Siklós István
,
Sinka István
,
Somlyó György
,
Szabó Lőrinc
,
Szabó Pál
,
Szabó Zoltán
,
Szepesi Attila
,
Tamási Áron
,
Tamási Lajos
,
Tollas Péter
,
Tollas Tibor
,
Tornai József
,
Tőzsér Árpád
,
Turcsány Péter
,
Utassy József
,
Vas István
,
Veres Péter
,
Vitéz György
,
Zas Loránd
Zelk Zoltán
Kiadó: Püski Kiadó Kft.
Kötés: Ragasztott papírkötés
ISBN: 963784564x
Méret: 140 mm x 200 mm
Albert Camus (1913−1960) a huszadik század egyik legnagyobb hatású írója. 1942-ben jelent meg Az idegen című regénye, mely ismert íróvá és az egzisztencializmus egyik vezéralakjává tette. 1957-ben Nobel-díjjal tüntették ki.
Kétszeres József Attila-díjas író, dramaturg, politikus. 1934-ben született. Irodalmi munkásságát elsősorban drámaíróként folytatta.
A rendszerváltás idején aktívan részt vett a monori, illetve a lakiteleki találkozó munkájában, a Magyar Demokrata Fórum egyik alapítója volt. 1
993-ban kizárták az MDF-ből, ekkor megalapította a Magyar Igazság és Élet Pártját, amelynek haláláig elnöke volt. 1990–1994 között az MDF, majd 1998–2002 között a MIÉP színeiben országgyűlési képviselő volt. Csurka Péter újságíró fia és Csurka László színművész bátyja.
A rendszerváltás idején aktívan részt vett a monori, illetve a lakiteleki találkozó munkájában, a Magyar Demokrata Fórum egyik alapítója volt. 1
993-ban kizárták az MDF-ből, ekkor megalapította a Magyar Igazság és Élet Pártját, amelynek haláláig elnöke volt. 1990–1994 között az MDF, majd 1998–2002 között a MIÉP színeiben országgyűlési képviselő volt. Csurka Péter újságíró fia és Csurka László színművész bátyja.
Fekete István József Attila-díjas magyar író, számos regény, ifjúsági könyv és állattörténet írója. Barátjával, Csathó Kálmánnal együtt az „erdész-vadász irodalom” egyik legismertebb művelője. Jókai mellett minden idők legolvasottabb magyar írója. 2002 decemberéig legalább 8 700 000 példányban adták ki műveit magyar nyelven. Külföldön tíz nyelven, 12 országban, 45 kiadásban jelentek meg könyvei.
Márai Sándor, eredeti nevén márai Grosschmid Sándor Károly Henrik (Kassa, 1900. április 11. – San Diego, 1989. február 21.) magyar író, költő, újságíró.
Márai életútja az egyik legkülönösebb a 20. századi magyar írók között. Már az 1930-as években korának egyik legismertebb és legelismertebb írói közé tartozott. Amikor azonban 1948-ban elhagyta hazáját, tudatosan és következetesen kiiktatták műveit a hazai irodalmi életből, és haláláig a nevét is alig ejtették ki. Ez nemcsak emigráns létének és bolsevizmus-ellenességének tudható be, hanem annak is, hogy ő volt a magyar polgárság irodalmi képviselője, s erről az osztályról sokáig semmi jót sem lehetett állítani. Márai azonban a klasszikus polgári eszményeknél értékesebbet nem talált, így kötelességének tartotta, hogy ezeknek adjon hangot műveiben.
Az 1980-as években már lehetővé válhatott volna munkáinak hazai kiadása, de ő megfogadta, hogy amíg Magyarországon megszálló csapatok tartózkodnak, s nem lesz demokratikus választás, addig semminek a kiadásához és előadásához nem járul hozzá. Életműsorozatának újra kiadása halála után, 1990-ben indult el. Ugyanebben az évben posztumusz Kossuth-díjjal jutalmazták.
Márai Sándor Kassán született egy régi szász eredetű családban. Apai ágon a nemesi Ország család rokona. Édesapja Grosschmid Géza, királyi közjegyző, édesanyja Ratkovszky Margit. Márai Sándornak három testvére volt, Kató, Géza és Gábor. Géza Radványi néven vált világhírű rendezővé.
A szülők az elit polgári értékrend szellemében kívánták nevelni gyerekeiket, így Márai Sándor 9 éves koráig házitanítóhoz járt, majd a Jászóvári Premontrei Kanonok Kassai Főgimnáziumába. 1914-ben átkerült Budapestre, a II. kerületi Érseki Katolikus Főgimnáziumba, végül Kassán az Eperjesi Katholikus Főgimnáziumban érettségizett 1917-ben.
1918-ban Budapestre költözött és megkezdte jogi tanulmányait, majd átjelentkezett a bölcsészkarra. A Tanácsköztársaság idején újságíróként tevékenykedett, melynek bukása után először Lipcsébe, Frankfurtba, majd Berlinbe ment tanulmányait folytatni.
Több lap állandó munkatársa lett, a tanulmányait pedig feladta. 1923. Április 17.-én vette feleségül a zsidó származású Matzner Lolát. Még ebben az évben Párizsba utaztak, és 6 évig ott is éltek. 1928-ban költöztek vissza Budapestre.
1930-1942 közötti korszak volt Márai Sándor legtermékenyebb írói időszaka. 1948-ban a Márai család elhagyta Magyarországot és Olaszországban telepedtek le, ahol Márai Sándor tovább folytatta az írást.
1952-ben Márai Sándor és felesége Amerikában telepedett le, ahol öt év kint tartózkodás után megkapta az amerikai állampolgárságot.
1985-ben meghalt Kató húga és Gábor öccse, 1986 januárjában pedig felesége. Végül 1989-ben San Diegóban egy pisztollyal véget vetett az életének.
Márai életútja az egyik legkülönösebb a 20. századi magyar írók között. Már az 1930-as években korának egyik legismertebb és legelismertebb írói közé tartozott. Amikor azonban 1948-ban elhagyta hazáját, tudatosan és következetesen kiiktatták műveit a hazai irodalmi életből, és haláláig a nevét is alig ejtették ki. Ez nemcsak emigráns létének és bolsevizmus-ellenességének tudható be, hanem annak is, hogy ő volt a magyar polgárság irodalmi képviselője, s erről az osztályról sokáig semmi jót sem lehetett állítani. Márai azonban a klasszikus polgári eszményeknél értékesebbet nem talált, így kötelességének tartotta, hogy ezeknek adjon hangot műveiben.
Az 1980-as években már lehetővé válhatott volna munkáinak hazai kiadása, de ő megfogadta, hogy amíg Magyarországon megszálló csapatok tartózkodnak, s nem lesz demokratikus választás, addig semminek a kiadásához és előadásához nem járul hozzá. Életműsorozatának újra kiadása halála után, 1990-ben indult el. Ugyanebben az évben posztumusz Kossuth-díjjal jutalmazták.
Márai Sándor Kassán született egy régi szász eredetű családban. Apai ágon a nemesi Ország család rokona. Édesapja Grosschmid Géza, királyi közjegyző, édesanyja Ratkovszky Margit. Márai Sándornak három testvére volt, Kató, Géza és Gábor. Géza Radványi néven vált világhírű rendezővé.
A szülők az elit polgári értékrend szellemében kívánták nevelni gyerekeiket, így Márai Sándor 9 éves koráig házitanítóhoz járt, majd a Jászóvári Premontrei Kanonok Kassai Főgimnáziumába. 1914-ben átkerült Budapestre, a II. kerületi Érseki Katolikus Főgimnáziumba, végül Kassán az Eperjesi Katholikus Főgimnáziumban érettségizett 1917-ben.
1918-ban Budapestre költözött és megkezdte jogi tanulmányait, majd átjelentkezett a bölcsészkarra. A Tanácsköztársaság idején újságíróként tevékenykedett, melynek bukása után először Lipcsébe, Frankfurtba, majd Berlinbe ment tanulmányait folytatni.
Több lap állandó munkatársa lett, a tanulmányait pedig feladta. 1923. Április 17.-én vette feleségül a zsidó származású Matzner Lolát. Még ebben az évben Párizsba utaztak, és 6 évig ott is éltek. 1928-ban költöztek vissza Budapestre.
1930-1942 közötti korszak volt Márai Sándor legtermékenyebb írói időszaka. 1948-ban a Márai család elhagyta Magyarországot és Olaszországban telepedtek le, ahol Márai Sándor tovább folytatta az írást.
1952-ben Márai Sándor és felesége Amerikában telepedett le, ahol öt év kint tartózkodás után megkapta az amerikai állampolgárságot.
1985-ben meghalt Kató húga és Gábor öccse, 1986 januárjában pedig felesége. Végül 1989-ben San Diegóban egy pisztollyal véget vetett az életének.
Petri György
Petri György (1943–2000) Kossuth-díjas költő, műfordító, újságíró.
Fontosabb díjai
Az Európa Könyvkiadó Nívódíja (1986), a Mikes Kelemen Kör Díja (Hollnadia – 1988), Déry Tibor-jutalom (1989, 1994), József Attila-díj (1990), A Jövő Irodalmáért Díj (1989), Örley-díj (1990), Év Könyve Díj (1991), A Soros Alapítvány Életműdíja (1992), Nagy Imre-emlékplakett (1995), Weöres Sándor-díj (1995), Kossuth-díj (1996), Nicolaus Lenau-díj (1997), Pro Urbe Budapest (1998), Az Írók Boltja Üveggolyó-rendje (1998)
Petri György (1943–2000) Kossuth-díjas költő, műfordító, újságíró.
Fontosabb díjai
Az Európa Könyvkiadó Nívódíja (1986), a Mikes Kelemen Kör Díja (Hollnadia – 1988), Déry Tibor-jutalom (1989, 1994), József Attila-díj (1990), A Jövő Irodalmáért Díj (1989), Örley-díj (1990), Év Könyve Díj (1991), A Soros Alapítvány Életműdíja (1992), Nagy Imre-emlékplakett (1995), Weöres Sándor-díj (1995), Kossuth-díj (1996), Nicolaus Lenau-díj (1997), Pro Urbe Budapest (1998), Az Írók Boltja Üveggolyó-rendje (1998)
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............