Fények az őszből [antikvár]

Fét^ek a^ ős^ől Előszó IBí !1'. i? Ádvent küszöbén az idei irodalmi pályázatra érkezett írásokat szerkesztvén, szívem ünneplőbe öltözött. Oldalról oldaka haladva hatalmasodott bennem a boldogság, s éreztem a közelgő szent ünnep sóhajtását. Ám ez a sóhaj nem a szomorúságé volt; sokkal inkább a jövőbe vetett hit örömének szavakba formált megnyilvánulásáé. Akinek szerencséje lesz ezt az antológiát már a gyertyagyújtós hetekben lapozgatni, bizonnyal megérti a szerkesztő örömét. S miközben meleg szobában , ' '1 üldögél a kedves Olvasó - engedve a csábításnak -, Karcagi Gáborné értő kalauzolásával végigbarangolhat Észak-Erdélyben, Petőfi nyomdokain Majd visszatérve a képzeletbeli utazásból, egyetérthet Keres^esi Istvánnal, aki arra inti az ifjabb generáció tagjait, hogy tiszteljék a koros szülőt, amiért töretien hittel szövi a jövőt, amiért szeretve remél egy szebb világot, egészséget, éltető boldogságot , mert a szépkorú ember a család fénye, összetartója és bölcsessége. Szerelmes verse pedig örökifjú és hűséges alkotót sejtet: „Nélküle életem leélni nem tudom, s^vembe ^árom, s a :^ár kulcsát eldobom." Ugyancsak szerelmi - lelket simogató, s egyben szívszorító - történet elevenedik meg KjssKálmánnéíxisübzn: a románc a hadikórházban kezdődött, és Eszem ágában sincs kikotyogni a történet végét, hadd gazdagodjék lelkük mindazoknak, akik elolvassák, mert érdemes Azt bezzeg kifecsegem, hogy boldogan lennék Zsófi, Máté, Vivike vagy „Gyönyörűséges jóság", hogy én is kapjak olyan megszívlelendő tanácsokat földi utamhoz, melyekkel Jankovics örvendezteti meg unokáit, s általuk az antológia olvasóit is Márkus Ágnes meg azt meséli el, hogy szeretett párunk elvesztéséből fakadó depressziónkat miként szüntetheti meg a bánatot elűzni képes nagy utazás Szívig érő történettel „rukkolt ki" Pappné S^ahó Ro^i is, aki múltba repít, s elmeséli, hogyan „táncolta haza" édesapját Sanyika a háborúból Szemezgetve a sok szép írásból, megemlítem még Rostás Lajosnénevét, aki unokájával, Klaukával építette meg a szeretet hóemberét Túrák Lás:^/óné pedig csodálatosan ír az érintésre vágyó kézről, mely szégyenlős, zavart, pedig nem kérni, csak adni akar jLj'' Jelképes az idei pályázat címe: Fények az őszből. Ez az ősz nemcsak | , j < j évszakot jelöl, de az életút végéhez közeh'tő szakaszt is. Nos, legújabb ^í './m-.