kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![Asztalos István - Hűséges Mártonka I-II. [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/591/4972591.jpg "Asztalos István - Hűséges Mártonka I-II. [antikvár]")
Hűséges Mártonka I-II. [antikvár]
Asztalos István, Balogh Endre, Benedek Elek, Berde Mária, Bözödi György, Gagyi László, Gulácsy Irén, Gyallay Domokos, Horváth István, Hunyady Sándor, Kacsó Sándor, Karácsony Benő, Kemény János, Kós Károly, Kovács Dezső, Kovács György, Kovács Katona Jenő, Kováts József, Markovits Rodion, Molter Károly, Nagy Dániel, Nagy István, Pap József, Sipos Domokos, Szabédi László, Szentimrei Jenő, Tabéry Géza, Tamási Áron
A novellát sokan a huszadik századi egyetemes irodalom reprezentatív műfajának tekintik; a romániai magyar szépprózában pedig bízvást a regény fölébe helyezhető. Hadd idézzük e vélemény szép megfogalmazását Benedek Marcell tollából:
"Erdély a ballada földje. A balladánk prózai testvére a novella. Ez a magyarázata annak, hogy a novella az erdélyi írók igazi műfaja, ebben tudják tehetségük legjavát kinyilatkoztatni."
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
1980 Ft
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
A novellát sokan a huszadik századi egyetemes irodalom reprezentatív műfajának tekintik; a romániai magyar szépprózában pedig bízvást a regény fölébe helyezhető. Hadd idézzük e vélemény szép megfogalmazását Benedek Marcell tollából:
"Erdély a ballada földje. A balladánk prózai testvére a novella. Ez a magyarázata annak, hogy a novella az erdélyi írók igazi műfaja, ebben tudják tehetségük legjavát kinyilatkoztatni."
Termékadatok
Cím: Hűséges Mártonka I-II. [antikvár]
Szerző:
Asztalos István
,
Balogh Endre
,
Benedek Elek
,
Berde Mária
,
Bözödi György
,
Gagyi László
,
Gulácsy Irén
,
Gyallay Domokos
,
Horváth István
,
Hunyady Sándor
,
Kacsó Sándor
,
Karácsony Benő
,
Kemény János
,
Kós Károly
,
Kovács Dezső
,
Kovács György
,
Kovács Katona Jenő
,
Kováts József
,
Markovits Rodion
,
Molter Károly
,
Nagy Dániel
,
Nagy István
,
Pap József
,
Sipos Domokos
,
Szabédi László
,
Szentimrei Jenő
,
Tabéry Géza
Tamási Áron
Kiadó: Dacia Könyvkiadó
Kötés: Fűzött papírkötés
Méret: 120 mm x 160 mm
Benedek Elek (Kisbacon, 1859. szeptember 30. – Kisbacon, 1929. augusztus 17.) magyar újságíró, író, országgyűlési képviselő, „a nagy mesemondó”.
Bölcsésztanulmányait Székelyudvarhelyen, majd Budapesten végezte. Diákkorában néprajzi gyűjtőútra ment Sebesi Jóbbal. Újságíró lett: a Budapesti Hírlap és más lapok munkatársaként dolgozott. 1887-ben a nagyajtai kerület országgyűlési képviselővé választotta. 1892-ig töltötte be ezt a tisztséget. Egy ideig Szabadelvű párti volt, majd a Nemzeti Párthoz csatlakozott. Képviselőházi beszédeiben az ifjúsági irodalommal, a népköltészet és a népnyelv, valamint a közoktatás kérdéseivel foglalkozott. Napilapokat és folyóiratokat szerkesztett: Magyarság (1901–02); Magyar Világ (1902–03); Magyar Kritika (1897–99); Nemzeti Iskola (1890–1905); Néptanítók Lapja (1907–09). Emellett számos lapban publikált álnéven, ezekből ad közre válogatást a kétkötetes Az ismeretlen Benedek Elek c. munka.
1889-ben részt vállalt a Pósa Lajos által indított első irodalmi értékű, hazafias szellemű gyermeklap, Az Én Újságom szerkesztésében, Sebők Zsigmonddal együtt szerkesztője volt a Jó Pajtás gyermeklapnak. 1890-ben belépett a Demokratia nevű szabadkőműves páholyba. Ifjúsági könyvsorozatot szerkesztett: Kís Könyvtár, amelynek folytatása B. E. kis könyvtára címmel jelent meg. 1900-ban a Kisfaludy Társaságnak is tagjává vált. Az ifjúság számára készült mese-átdolgozásait tartalmazó Ezüst Mesekönyv és Arany Mesekönyv - amelyek főként az Az Ezeregyéjszaka meséinek és a Grimm fivérek meséinek átiratai voltak – tucatnyi új kiadásaival, újabb átdolgozásaival évtizedeken át a legfőbb és legjobb magyar mesekönyvek voltak. Verseket, színdarabokat, leányregényeket, történelmi és irodalomtörténeti műveket is írt.
Benedek Eleket 1929. augusztus 17-én, levélírás közben, végzetes agyvérzés érte.
1921-ben hazatért a trianoni békeszerződés által Romániához csatolt Kisbaconba és ott élt haláláig, ahol példaképe, szervezője volt a szárnyait bontogató romániai magyar kalákásoknak és a Cimbora című ifjúsági lapot szerkesztette. Mint meseíró, a magyar gyermekirodalom egyik megteremtője. Ifjúsági írásaival, szerkesztői működésével az élen járó pedagógusok között foglal helyet.
Bölcsésztanulmányait Székelyudvarhelyen, majd Budapesten végezte. Diákkorában néprajzi gyűjtőútra ment Sebesi Jóbbal. Újságíró lett: a Budapesti Hírlap és más lapok munkatársaként dolgozott. 1887-ben a nagyajtai kerület országgyűlési képviselővé választotta. 1892-ig töltötte be ezt a tisztséget. Egy ideig Szabadelvű párti volt, majd a Nemzeti Párthoz csatlakozott. Képviselőházi beszédeiben az ifjúsági irodalommal, a népköltészet és a népnyelv, valamint a közoktatás kérdéseivel foglalkozott. Napilapokat és folyóiratokat szerkesztett: Magyarság (1901–02); Magyar Világ (1902–03); Magyar Kritika (1897–99); Nemzeti Iskola (1890–1905); Néptanítók Lapja (1907–09). Emellett számos lapban publikált álnéven, ezekből ad közre válogatást a kétkötetes Az ismeretlen Benedek Elek c. munka.
1889-ben részt vállalt a Pósa Lajos által indított első irodalmi értékű, hazafias szellemű gyermeklap, Az Én Újságom szerkesztésében, Sebők Zsigmonddal együtt szerkesztője volt a Jó Pajtás gyermeklapnak. 1890-ben belépett a Demokratia nevű szabadkőműves páholyba. Ifjúsági könyvsorozatot szerkesztett: Kís Könyvtár, amelynek folytatása B. E. kis könyvtára címmel jelent meg. 1900-ban a Kisfaludy Társaságnak is tagjává vált. Az ifjúság számára készült mese-átdolgozásait tartalmazó Ezüst Mesekönyv és Arany Mesekönyv - amelyek főként az Az Ezeregyéjszaka meséinek és a Grimm fivérek meséinek átiratai voltak – tucatnyi új kiadásaival, újabb átdolgozásaival évtizedeken át a legfőbb és legjobb magyar mesekönyvek voltak. Verseket, színdarabokat, leányregényeket, történelmi és irodalomtörténeti műveket is írt.
Benedek Eleket 1929. augusztus 17-én, levélírás közben, végzetes agyvérzés érte.
1921-ben hazatért a trianoni békeszerződés által Romániához csatolt Kisbaconba és ott élt haláláig, ahol példaképe, szervezője volt a szárnyait bontogató romániai magyar kalákásoknak és a Cimbora című ifjúsági lapot szerkesztette. Mint meseíró, a magyar gyermekirodalom egyik megteremtője. Ifjúsági írásaival, szerkesztői működésével az élen járó pedagógusok között foglal helyet.
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............