Isten tenyerén ülünk [antikvár]

A Fiatal Írók József Attila Köre elhatározta, hogy viszonylagos rendszerességgel - megbízott fiatal kritikusok és alkotók válogatásában, szerkesztésében - közreadja az újabb magyar irodalom jelentősnek ítélt műveit. Mindössze két föltétel szabott korlátokat a válogatás szempontjaihoz: önálló kötetben vagy antológiában még meg nem jelent írások szerepelhetnek az összeállításban, és a fiatal nemzedék képviselői közül kerülhetnek ki a szerzők. Nem jelent ez elzárkózást az idősebb nemzedékektől, inkább az volt a cél, hogy ezekkel a válogatásokkal önmagát mérje meg a második világháború után fölnőtt írógeneráció. Hiszen az tagadhatatlan, hogy ez az ifjúság minőségileg újat, mást hozott az irodalomba. Ugyanakkor ez a "különbözés" nem nevezhető elszakadásnak a korábbi irodalmi folyamatoktól - mivel azokből nőtt ki, a meglevő hagyományokat újította meg. Jól példázza ezt a helyzetet a jelen válogatás is, amelyben találhatunk arcizáló, stílusbravúrral fölérő novellákat és groteszk írásokat, de kitűnő realista prózát és "modern irodalmi szöveget" is. A szerkesztők nem szándékkal válogattak úgy, hogy minden irányzat képviseltesse magát - adódott ez a sokrétűségre, nyitotságra apelláló igény a kortársi irodalom és valóság kapcsolatából. Ezért is lehet az, hogy már ismert, rangot kivívott szerzők és ismeretlen vagy írói pályájuk elején tartó írók együtt szerepelnek a kötetben. Távol állt a szerkesztőktől az a módszer, hogy a minél teljesebb "listát" nyújtsák át az olvasóknak, kivált "protokolláris" vagy divat értelmében. Az írások színvonalára, hitelességére figyeltek mindenekelőtt, s arra, hogy a válogatott anyag együvé szerkesztve mégis kifejezze azt az újat, többletet, amely laza - mégis karakteres egységbe fogja a fiatal alkotók munkáit. A jelen antológia szerkesztői tudják, hogy más összeállítások szerkesztői talán ízlésükben szigorúbban elkötelezettek lesznek, esetleg nyitottságukkal jobban fémjelezhetők. Ők úgy érezték, hogy a valóság és az irodalom előtt felelősek. S remélik, hogy ízlésüket, tájékozottságukat, ítélőerejüket, fölfedező buzgalmukat majd a gondozott és vállalt antológia olvasói fogadtatása hasonló felelősséggel hitelesíti.