Kandalló és fahéj [antikvár]

Urbán Ildikó Alma -Nagymama, mikor bonthatjuk ki az ajándékokat? - kérdezte halkan az aranyhajú, kékszemű kislány. - Tudod, kis Kata, majd vacsora után, ahogy mindig. - Miért? - Mert figyeli a Jézuska, hogy milyen szépen esztek. A kislány nem válaszolt, csak lemondóan odaült a díszesen terített asztalhoz. Nagymama kiszaladt a konyhába, és egy virágos levesestállal jött vissza. Nagypapa leült az asztalfőhöz, és ahogy meglátta a tálat, nyúlt a merőkanál felé. - Előbb az alma! - csapott játékosan, de nyomatékkal a férje kezére Nagymama, majd ismét kiszaladt és egy szép nagy piros almával tért vissza. - Hányan is vagyunk? - kérdezte Nagymama, és elkezdte számolni az asztal körül ülő családtagokat. - Tízen - felelte meg saját kérdését akkor tíz felé vágom az almát. - Miért? - kérdezte Tomika.