Koratavaszban [antikvár]

AJÁNLÁSEbben a fölfokozott tempójú, változó világban sokféle hatás éri az embert társadalmi, politikai, gazdasági téren egyaránt.Gyakoriak az ellentmondások, értékrend változások. Egyre inkább azt érezzük, az emberiség nem része, hanem ura, ellensége akar lenni a létnek, a földnek.Mindezek befolyásolják közérzetünket. Ezek a kívülről érintő dolgok mégsem határozhatják meg életünket. Az embernek e fölényes világban is magasabbrendű szellemi tevékenységre kell törekednie. Növelni kell az érzelmi és a szellemi energiákat, az élet minőségét, az érzékenységet a maradandó értékek iránt. Nagyon kevesen tudnak ma értéket teremteni, terjeszteni az életvitelükben. Az élet bonyolultabb jelenségeit nehezen tudják értelmezni, feldolgozni. Nincs egy biztos sziget a lélek hullámzó tengerén, nincs egy kapocs önmagunk és a végtelen között, nincs kapaszkodó a mindennapok között. Pedig mindenkiben él az őszinte, meleg szóra, szépre, becsületességre, tisztességre, emberségre vágyás.Az itt összegyűjtött művek nem ismert alkotói önnön maguk rangjának tudatában vállalva önmagukat, nem pénzért, hanem napi hivatásuk mellett, belső törvényeik szerinti szárnyalásaik és porszemmé zsugorodásaik közepette próbálják bebizonyítani, az élet nem sodorhatja az embert tehetetlenül. Az élettel okosan kell gazdálkodni. Értelmes, fegyelmezett harcot kell vívni minden helyzetben. Vállalni kell sorsunkat, problémáinkat, egyéniségünket, az ütközéseket.Az esendő, csöndes ember ugyan megalázható, letiporható, de alkotóképességével, szellemi érzelmi felkészültségével az élet legnehezebb perceit is képes elviselni. Lehet a sziget, a kapocs, a kapaszkodó az írás, az őszinte, egyszerű, érthető, igaz szó, az irodalom szeretete, éltető ereje. Cselekvő emberként kell keresni hovatartozásunkat az érzelem szálait tápláló gyökerekkel. Nem lehet vállalni a közömbösséget, a jellegtelenséget, arcnélküliséget, ürességet.- 1 -