kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![Csiki László - Körkép 1997 [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/791/5032791.jpg "Csiki László - Körkép 1997 [antikvár]")
Körkép 1997 [antikvár]
Csiki László, Gábor Miklós, Gion Nándor, Grendel Lajos, Horváth Péter, Karátson Endre, Kemény István, Kőrösi Zoltán, Lázár Ervin, Magyar László András, Majoros Sándor, Mészöly Miklós, Nádas Péter, Parti Nagy Lajos, Szabó Magda, Szántó T. Gábor, Tar Sándor, Tari István, Vida Gábor, Závada Pál
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
1640 Ft
Részletesen erről a termékről
Termékadatok
Cím: Körkép 1997 [antikvár]
Szerző:
Csiki László
,
Gábor Miklós
,
Gion Nándor
,
Grendel Lajos
,
Horváth Péter
,
Karátson Endre
,
Kemény István
,
Kőrösi Zoltán
,
Lázár Ervin
,
Magyar László András
,
Majoros Sándor
,
Mészöly Miklós
,
Nádas Péter
,
Parti Nagy Lajos
,
Szabó Magda
,
Szántó T. Gábor
,
Tar Sándor
,
Tari István
,
Vida Gábor
Závada Pál
Kiadó: Magvető Könyvkiadó
Kötés: Ragasztott papírkötés
ISBN: 9631420787
Méret: 130 mm x 180 mm
1944-ben született, Sepsiszentgyörgyön. 1967-ben végzett a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar–román szakán.
1968 és 1971 közt a sepsiszentgyörgyi Megyei Tükör című hetilapnál volt riporter. 1971 és 1980 között a Kriterion Könyvkiadó szerkesztőjeként dolgozott Bukarestben, majd Kolozsvárott. 1980-tól két esztendőn rovastvezetője volt az Utunk című irodalmi hetilapnak. 1984 óta élt Magyarországon, ekkor a Magvetőnél lett szerkesztő, és ezt a pozíciót töltötte be egészen 1989-ig. Ezt követően egy éven át a Magyar Napló versszerkesztője volt. 1991 óta alkotott szabadfoglalkozású íróként, valamint a Budapest Filmstúdiónál dramaturgoskodott. Több színművét, rádiójátékát mutatták be, rendszeresen közölt műkritikákat is. 2008. október 2-án hunyt el, Ajakír című, utolsó regénye megjelenésének hetén.
A Magvető Kiadónál megjelent művei
Kirakat (1981), Kísértethajók - válogatott és új versek (1986), Álkulcsok - színjátékok (1986), Titkos fegyverek (1988), Elhallgatások (1989), Titkos fegyverek - A céda nyúl - Adam Adam (három regény, 1990), Remény (2002), Ajakír (2008)
Díjai
A Román Írószövetség Prózadíja (1977), SZOT-díj (1985), Füst Milán-jutalom (1987), A Jövő Irodalmáért Díj (1988), József Attila-díj (1990), A kolozsvári Magyar Színház Drámapályázatának díja (1992), Az EURÓPA 1968 pályázat díja (1993), Kortárs-díj (1993), A Magyar Honvédség és a Magyar Írószövetség irodalmi pályázatának nívódíja (1994), Az MTI-PRESS tárcapályázatának különdíja (1994), Déry Tibor-jutalom (1997), Bezerédj-díj (1999), Tiszatáj-díj (2002), Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje (2004), Salvatore Quasimodo-emlékdíj (2006)
1968 és 1971 közt a sepsiszentgyörgyi Megyei Tükör című hetilapnál volt riporter. 1971 és 1980 között a Kriterion Könyvkiadó szerkesztőjeként dolgozott Bukarestben, majd Kolozsvárott. 1980-tól két esztendőn rovastvezetője volt az Utunk című irodalmi hetilapnak. 1984 óta élt Magyarországon, ekkor a Magvetőnél lett szerkesztő, és ezt a pozíciót töltötte be egészen 1989-ig. Ezt követően egy éven át a Magyar Napló versszerkesztője volt. 1991 óta alkotott szabadfoglalkozású íróként, valamint a Budapest Filmstúdiónál dramaturgoskodott. Több színművét, rádiójátékát mutatták be, rendszeresen közölt műkritikákat is. 2008. október 2-án hunyt el, Ajakír című, utolsó regénye megjelenésének hetén.
A Magvető Kiadónál megjelent művei
Kirakat (1981), Kísértethajók - válogatott és új versek (1986), Álkulcsok - színjátékok (1986), Titkos fegyverek (1988), Elhallgatások (1989), Titkos fegyverek - A céda nyúl - Adam Adam (három regény, 1990), Remény (2002), Ajakír (2008)
Díjai
A Román Írószövetség Prózadíja (1977), SZOT-díj (1985), Füst Milán-jutalom (1987), A Jövő Irodalmáért Díj (1988), József Attila-díj (1990), A kolozsvári Magyar Színház Drámapályázatának díja (1992), Az EURÓPA 1968 pályázat díja (1993), Kortárs-díj (1993), A Magyar Honvédség és a Magyar Írószövetség irodalmi pályázatának nívódíja (1994), Az MTI-PRESS tárcapályázatának különdíja (1994), Déry Tibor-jutalom (1997), Bezerédj-díj (1999), Tiszatáj-díj (2002), Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje (2004), Salvatore Quasimodo-emlékdíj (2006)
(1941–2002)
Vajdasági magyar író, újságíró, forgatókönyvíró, tanár; az újvidéki rádió magyar főszerkesztője. 1993-tól haláláig Magyarországon élt.
Vajdasági magyar író, újságíró, forgatókönyvíró, tanár; az újvidéki rádió magyar főszerkesztője. 1993-tól haláláig Magyarországon élt.
1961-ben született Budapesten. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen magyar–történelem szakon diplomázott 1990-ben.
Verseket, prózát, esszét, kritikát, egy fél drámát, könyvajánlatokat, fülszövegeket, JAK-tábori naplót, netnaplót, tévéjáték-dialógusokat (sőt, álnéven egy fél ponyvaregényt) írt eddig.
Kemény István a nyolcvanas években induló nemzedék jelentős, és írókörökben az egyik legnagyobb hatású, eredeti hangú és kísérletező kedvű alkotója. Első verseskötete Csigalépcső az elfelejtett tanszékekhez címmel az Eötvös Loránd Tudományegyetem kiadásában jelent meg 1984-ben. Ezt követően jelentkezett verseskötettel, regénnyel (Az ellenség művészete), tárcanovellákkal (Család, gyerekek, autó). Ez utóbbiakat korábban az Élet és Irodalomban publikálta. 1984 és 2002 között tíz könyve jelent meg, többek közt két nagy hatású verseskönyve, a válogatott verseit tartalmazó Valami a vérről, 1998-ban, majd három évvel később a Hideg. Első verseskötete, amelyet a Magvető Kiadó gondozott, a 2006-ban kiadott Élőbeszéd, eddigi egyetlen regénye a Kedves Ismeretlen (2009). Összegyűjtött versei Állástalan táncosnő címmel jelentek meg 2011-ben. Lúdbőr című 2017-es esszékötete az elmúlt évek egyik legfontosabb kulturális-honismereti teljesítménye; vallomások és töprengések füzére hagyományról és modernségről, költészetről és történelemről, hazánkról és Európáról. 2018-ban napvilágot látott Nílus című verses könyve hasonlóan A királynálhoz ékes bizonyítéka annak, hogyan mélyül el és keres egyszerre új megszólalási formákat Kemény István lírája.
Fotó © Szilágyi Lenke
Díjai
Kilencek-díj (1986), A Szépirodalmi Könyvkiadó Nívódíja (1988), Móricz-ösztöndíj (1989), A Jövő Irodalmáért-díj (1989), a Holnap Kiadó Nívódíja (1990), Soros-ösztöndíj (1994), Hidas Antal-díj (1994), Graves-díj (1995), Déry Tibor-díj (1997), József Attila-díj (1997), Zelk Zoltán-díj (2001), Arany János-ösztöndíj (2002), Palatinus-díj (2002), JAK-díj (2004) Palládium-díj (2007), Babérkoszorú-díj (2007), Márai Sándor-díj (2010), Hévíz Irodalmi Díj (2016), Babits Mihály Alkotói Emlékdíj (2016)
Verseket, prózát, esszét, kritikát, egy fél drámát, könyvajánlatokat, fülszövegeket, JAK-tábori naplót, netnaplót, tévéjáték-dialógusokat (sőt, álnéven egy fél ponyvaregényt) írt eddig.
Kemény István a nyolcvanas években induló nemzedék jelentős, és írókörökben az egyik legnagyobb hatású, eredeti hangú és kísérletező kedvű alkotója. Első verseskötete Csigalépcső az elfelejtett tanszékekhez címmel az Eötvös Loránd Tudományegyetem kiadásában jelent meg 1984-ben. Ezt követően jelentkezett verseskötettel, regénnyel (Az ellenség művészete), tárcanovellákkal (Család, gyerekek, autó). Ez utóbbiakat korábban az Élet és Irodalomban publikálta. 1984 és 2002 között tíz könyve jelent meg, többek közt két nagy hatású verseskönyve, a válogatott verseit tartalmazó Valami a vérről, 1998-ban, majd három évvel később a Hideg. Első verseskötete, amelyet a Magvető Kiadó gondozott, a 2006-ban kiadott Élőbeszéd, eddigi egyetlen regénye a Kedves Ismeretlen (2009). Összegyűjtött versei Állástalan táncosnő címmel jelentek meg 2011-ben. Lúdbőr című 2017-es esszékötete az elmúlt évek egyik legfontosabb kulturális-honismereti teljesítménye; vallomások és töprengések füzére hagyományról és modernségről, költészetről és történelemről, hazánkról és Európáról. 2018-ban napvilágot látott Nílus című verses könyve hasonlóan A királynálhoz ékes bizonyítéka annak, hogyan mélyül el és keres egyszerre új megszólalási formákat Kemény István lírája.
Fotó © Szilágyi Lenke
Díjai
Kilencek-díj (1986), A Szépirodalmi Könyvkiadó Nívódíja (1988), Móricz-ösztöndíj (1989), A Jövő Irodalmáért-díj (1989), a Holnap Kiadó Nívódíja (1990), Soros-ösztöndíj (1994), Hidas Antal-díj (1994), Graves-díj (1995), Déry Tibor-díj (1997), József Attila-díj (1997), Zelk Zoltán-díj (2001), Arany János-ösztöndíj (2002), Palatinus-díj (2002), JAK-díj (2004) Palládium-díj (2007), Babérkoszorú-díj (2007), Márai Sándor-díj (2010), Hévíz Irodalmi Díj (2016), Babits Mihály Alkotói Emlékdíj (2016)
Lázár Ervin (Budapest, 1936. május 5. – Budapest, 2006. december 22.) Kossuth-díjas magyar író, elbeszélő, meseíró, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.
A leginkább meséiről ismert író első novellája a Jelenkorban jelent meg 1958-ban. Írásaihoz az inspirációt javarészt gyermekkorából merítette. Írásai jellegéből fakad, hogy szövegeit gyakran feldolgozták színházi, filmes adaptációk és rádiójátékok formájában, illetve ő maga is írt hangjátékokat. Műveinek nyelvezete egyéni és játékos. Jellegzetes hangvételű meséi mind a gyermekek, mind pedig a felnőttek körében népszerűségnek örvendettek, örvendenek. Az 1964-ben megjelent A kisfiú meg az oroszlánok című kötetét Réber László illusztrálta, aki ekkortól kezdve az íróval rendszeresen együttműködött. Egyetlen regénye az 1971-es A fehér tigris. Meseregényéért, az 1979-es Berzsián és Didekiért 1982-ben nemzetközi Andersen-diplomával tüntették ki. Ó be szép az élet, s minden más madár című hangjátéka elnyerte szerzőjének a Magyar Rádió 1986. évi kishangjáték-pályázatának első díját.
A Tolna megyei Alsó-Rácegrespusztán nevelkedett, a családja 1951-ig élt itt. Apja, Lázár István, uradalmi ügyintéző volt, édesanyja Pentz Etelka. Felsőrácegresre járt át iskolába, majd Sárszentlőrincre. Tízéves korában a székesfehérvári Ciszterci Szent István Gimnáziumba íratták, de amikor 1948-ban államosították az iskolát, egy idős tanár magántanítványa lett, Sárszentlőrincen.
1950 októberétől Szekszárdra járt középiskolába, a Garay János Gimnáziumba. Ide apja származása miatt nem akarták felvenni, egy élsportoló rokon közbenjárására sikerült mégis. Szüleit, akik a földosztással szegényebbek lettek, mint a környék lakói, mégis osztályidegennek számítottak, 1951-ben kitették a szolgálati lakásból. Tüskéspusztára költöztek.
1954-ben érettségizett. Ezután a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészkarára járt.
1959. február 1-jétől az Esti Pécsi Napló újságírója. 1961-ben megszerzi a magyartanári diplomát.
Az újságnál 1963-ig marad: utána a Dunántúli Napló és Tüskés Tibor segítségével az irodalmi folyóirat Jelenkor munkatársa. 1965-ben Budapestre költözik, itt az Élet és Irodalomnál helyezkedik el tördelőszerkesztőként. 1971-től 1989-ig szabadfoglalkozású író.
A Magyar Fórum alapító tagja (1989. október 1.), ennél a lapnál egy szűk évig főmunkatárs. A következő években a Magyar Napló, a Pesti Hírlap és a Magyar Nemzet munkatársa; 1992-től a Hitel olvasószerkesztője.
A Magyar Újságírók Országos Szövetségének tagja volt (1991-1994). A Magyar Írószövetség tagja (1969-től).
Felesége Vathy Zsuzsa írónő volt, gyermekeik: Fruzsina (magyar–földrajz szakos középiskolai tanárnő), Zsigmond (jogász).
2006. december 22-én hunyt el Budapesten.
A leginkább meséiről ismert író első novellája a Jelenkorban jelent meg 1958-ban. Írásaihoz az inspirációt javarészt gyermekkorából merítette. Írásai jellegéből fakad, hogy szövegeit gyakran feldolgozták színházi, filmes adaptációk és rádiójátékok formájában, illetve ő maga is írt hangjátékokat. Műveinek nyelvezete egyéni és játékos. Jellegzetes hangvételű meséi mind a gyermekek, mind pedig a felnőttek körében népszerűségnek örvendettek, örvendenek. Az 1964-ben megjelent A kisfiú meg az oroszlánok című kötetét Réber László illusztrálta, aki ekkortól kezdve az íróval rendszeresen együttműködött. Egyetlen regénye az 1971-es A fehér tigris. Meseregényéért, az 1979-es Berzsián és Didekiért 1982-ben nemzetközi Andersen-diplomával tüntették ki. Ó be szép az élet, s minden más madár című hangjátéka elnyerte szerzőjének a Magyar Rádió 1986. évi kishangjáték-pályázatának első díját.
A Tolna megyei Alsó-Rácegrespusztán nevelkedett, a családja 1951-ig élt itt. Apja, Lázár István, uradalmi ügyintéző volt, édesanyja Pentz Etelka. Felsőrácegresre járt át iskolába, majd Sárszentlőrincre. Tízéves korában a székesfehérvári Ciszterci Szent István Gimnáziumba íratták, de amikor 1948-ban államosították az iskolát, egy idős tanár magántanítványa lett, Sárszentlőrincen.
1950 októberétől Szekszárdra járt középiskolába, a Garay János Gimnáziumba. Ide apja származása miatt nem akarták felvenni, egy élsportoló rokon közbenjárására sikerült mégis. Szüleit, akik a földosztással szegényebbek lettek, mint a környék lakói, mégis osztályidegennek számítottak, 1951-ben kitették a szolgálati lakásból. Tüskéspusztára költöztek.
1954-ben érettségizett. Ezután a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészkarára járt.
1959. február 1-jétől az Esti Pécsi Napló újságírója. 1961-ben megszerzi a magyartanári diplomát.
Az újságnál 1963-ig marad: utána a Dunántúli Napló és Tüskés Tibor segítségével az irodalmi folyóirat Jelenkor munkatársa. 1965-ben Budapestre költözik, itt az Élet és Irodalomnál helyezkedik el tördelőszerkesztőként. 1971-től 1989-ig szabadfoglalkozású író.
A Magyar Fórum alapító tagja (1989. október 1.), ennél a lapnál egy szűk évig főmunkatárs. A következő években a Magyar Napló, a Pesti Hírlap és a Magyar Nemzet munkatársa; 1992-től a Hitel olvasószerkesztője.
A Magyar Újságírók Országos Szövetségének tagja volt (1991-1994). A Magyar Írószövetség tagja (1969-től).
Felesége Vathy Zsuzsa írónő volt, gyermekeik: Fruzsina (magyar–földrajz szakos középiskolai tanárnő), Zsigmond (jogász).
2006. december 22-én hunyt el Budapesten.
Nádas Péter (Budapest, 1942. október 14. –)
Kossuth-díjas magyar író, drámaíró, esszéista. Fotóriporterként, újságíróként is dolgozott. A Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.
Budapesten született 1942. október 14-én zsidó polgári családban Tauber Klára és Nádas László gyermekeként.1956–1958 között a Petrik Lajos Vegyipari Technikum tanulója, majd szakmát tanult: 1958–1961 között fényképész szakmunkástanuló volt. 1961-től végezte el a MÚOSZ kétéves újságíró-iskoláját. 1965–1967 között a Marxizmus–Leninizmus Esti Egyetem filozófia szakára járt, de államvizsgát nem tett.Közben 1961–1963 között a Nők Lapja című lap fotóriportere, 1965–1969 között a Pest Megyei Hírlap munkatársa volt. 1969-től szabadfoglalkozású író. 1974-ben a Humboldt Egyetemen volt ösztöndíjas, itt a századforduló történetével foglalkozó előadásokat hallgatott elsősorban. 1974–1979 között a Gyermekünk című pedagógiai folyóirat olvasószerkesztője volt. 1980–81-ben a győri Kisfaludy Színház lektora volt. 1989–90-ben a Magyar Napló állandó munkatársa volt. 1993-ban infarktus következtében több koszorúérműtéten esett át.2006. június 13-án a Berlini Művészeti Akadémia tagjai közé választotta. Azon év óta a Balassa Péter-díj kuratóriumának is tagja. 2007-ben a XIII. kerület díszpolgára.2015-ben, a magyar dráma napján Szép Ernő-díjjal ismerték el életművét.
Kossuth-díjas magyar író, drámaíró, esszéista. Fotóriporterként, újságíróként is dolgozott. A Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.
Budapesten született 1942. október 14-én zsidó polgári családban Tauber Klára és Nádas László gyermekeként.1956–1958 között a Petrik Lajos Vegyipari Technikum tanulója, majd szakmát tanult: 1958–1961 között fényképész szakmunkástanuló volt. 1961-től végezte el a MÚOSZ kétéves újságíró-iskoláját. 1965–1967 között a Marxizmus–Leninizmus Esti Egyetem filozófia szakára járt, de államvizsgát nem tett.Közben 1961–1963 között a Nők Lapja című lap fotóriportere, 1965–1969 között a Pest Megyei Hírlap munkatársa volt. 1969-től szabadfoglalkozású író. 1974-ben a Humboldt Egyetemen volt ösztöndíjas, itt a századforduló történetével foglalkozó előadásokat hallgatott elsősorban. 1974–1979 között a Gyermekünk című pedagógiai folyóirat olvasószerkesztője volt. 1980–81-ben a győri Kisfaludy Színház lektora volt. 1989–90-ben a Magyar Napló állandó munkatársa volt. 1993-ban infarktus következtében több koszorúérműtéten esett át.2006. június 13-án a Berlini Művészeti Akadémia tagjai közé választotta. Azon év óta a Balassa Péter-díj kuratóriumának is tagja. 2007-ben a XIII. kerület díszpolgára.2015-ben, a magyar dráma napján Szép Ernő-díjjal ismerték el életművét.
1953-ban született Szekszárdon. Napjaink egyik legzseniálisabb nyelvművésze. Versben, prózában, drámában egyaránt képes jelentőset alkotni.
Képes bárki bőrébe bújni, például Sárbogárdi Jolán néven publikálta A test angyala című művét, amelyben a szerelmesregény-füzeteket parodizálta. Az Ibusár, az Esti kréta vagy A hullámzó Balaton a kortárs irodalom remekei. Regényét, a Hősöm terét 2000-ben; gyűjteményes, 12 évet átfogó, Grafitnesz című verseskötetét 2003-ban, az Ünnepi Könyvhétre jelentette meg a Magvető. A Graftinesz minden ízében nagyszabású vállalkozás. Bravúros falfirkák szövődnek egymásba ezeken a lapokon. Parti nagy több mint tíz évig rajzolgatta őket.
Parti Nagy Lajos két novelláján (A fagyott kutya lába, A hullámzó Balaton) alapul Pálfi György második nagyjátékfilmje – Taxidermia –, amelyet 2006-ban mutattak be, és többek között a Filmszemle fődíját is elnyerte.
Banga Ferenccel közösen jegyzi 2007-es könyvét, A vak murmutért, amelyben Parti Nagy arra keresi a választ, miként írható le a Föld az elemek szintjén, azaz a föld, a víz, a tűz és a levegő hogyan hatja át a mindenséget. A szerzőpáros 2008-ban újabb kötettel jelentkezett (A pecsenyehattyúk és más mesék), amelybe tizenhárom történetet választottak különféle országok meséiből.
Fotó: Szilágyi Lenke
Díjai:
Bölöni-díj (1982), Déry Tibor-jutalom (1990), Graves-díj (1991), József Attila-díj (1992), Puskás Károly-díj (1992), Szép Ernő-jutalom (1993, 2007), Színikritikusok díja – Ibusár (1993), Artisjus-díj (1994), Soros Alapítvány Alkotói Díja (1995), Színikritikusok díja – Mauzóleum (1996), Az Írók Boltja Üveggolyó-rendje (1996), Mikes Kelemen-díj (1996), A Magyar Köztársaság Babérkoszorúja-díj (1996), Alföld-díj (1997), Magyar Irodalmi Díj (2003), Magyar Köztársaság Érdemrend Tiszti Keresztje (Polgári Tagozat, 2005), az Osztrák Szövetségi Kancellári Hivatal Fordítói díja (2005), Kossuth-díj (2007), Prima-díj (2007) , Szabad Sajtó-díj (2014)
Képes bárki bőrébe bújni, például Sárbogárdi Jolán néven publikálta A test angyala című művét, amelyben a szerelmesregény-füzeteket parodizálta. Az Ibusár, az Esti kréta vagy A hullámzó Balaton a kortárs irodalom remekei. Regényét, a Hősöm terét 2000-ben; gyűjteményes, 12 évet átfogó, Grafitnesz című verseskötetét 2003-ban, az Ünnepi Könyvhétre jelentette meg a Magvető. A Graftinesz minden ízében nagyszabású vállalkozás. Bravúros falfirkák szövődnek egymásba ezeken a lapokon. Parti nagy több mint tíz évig rajzolgatta őket.
Parti Nagy Lajos két novelláján (A fagyott kutya lába, A hullámzó Balaton) alapul Pálfi György második nagyjátékfilmje – Taxidermia –, amelyet 2006-ban mutattak be, és többek között a Filmszemle fődíját is elnyerte.
Banga Ferenccel közösen jegyzi 2007-es könyvét, A vak murmutért, amelyben Parti Nagy arra keresi a választ, miként írható le a Föld az elemek szintjén, azaz a föld, a víz, a tűz és a levegő hogyan hatja át a mindenséget. A szerzőpáros 2008-ban újabb kötettel jelentkezett (A pecsenyehattyúk és más mesék), amelybe tizenhárom történetet választottak különféle országok meséiből.
Fotó: Szilágyi Lenke
Díjai:
Bölöni-díj (1982), Déry Tibor-jutalom (1990), Graves-díj (1991), József Attila-díj (1992), Puskás Károly-díj (1992), Szép Ernő-jutalom (1993, 2007), Színikritikusok díja – Ibusár (1993), Artisjus-díj (1994), Soros Alapítvány Alkotói Díja (1995), Színikritikusok díja – Mauzóleum (1996), Az Írók Boltja Üveggolyó-rendje (1996), Mikes Kelemen-díj (1996), A Magyar Köztársaság Babérkoszorúja-díj (1996), Alföld-díj (1997), Magyar Irodalmi Díj (2003), Magyar Köztársaság Érdemrend Tiszti Keresztje (Polgári Tagozat, 2005), az Osztrák Szövetségi Kancellári Hivatal Fordítói díja (2005), Kossuth-díj (2007), Prima-díj (2007) , Szabad Sajtó-díj (2014)
Író, szociográfus. 1941-ben, Hajdúsámsonban született. A debreceni technikumban szerzett érettségije után, 1959 és 1992 között a Debreceni Orvosi Műszergyárban dolgozott műszerészként. 1991 és 1999 közt a Holmi szerkesztőbizottsági tagja.
Első könyve elbeszéléseket tartalmazott, 1981-ben jelent meg A 6714-es személy címmel. Ezt számos prózaműve követte: Miért jó a póknak (elbeszélések, 1989), A te országod (novellák, 1993), Ennyi volt (novellák, 1993), Minden messze van (kisregény, 1995), A mi utcánk (regény, 1995), Szürke galamb (regény, 1996), Lassú teher (novellák, 1998), Nóra jön (novellák, 2000), A térkép szélén (novellák, 2003), Az alku (novellák, 2004). Tar mindig Magyarországról írt. Csalódottakról és megcsalatottakról, jobb sorsra érdemes álmodozókról. Sokat tudott arról, amit leegyszerűsítve úgy nevezünk: kiszolgáltatottság. Mindig két pólus köré gyűltek magnetikus mondatai: az egyik a rendet hazudó káosz, a másik az emberi természet. Bizonyos, hogy napjaink egyik legjelentősebb írója volt.
A József Attila-díjas írót a Magvető Kiadó saját halottjának tekinti.
A Magvető Kiadónál megjelent művei
A 6714-es személy (1981) A mi utcánk (1995), Szürke galamb (1996), Lassú teher (1998), Nóra jön (2000), A térkép szélén (2003), Te következel (2008)
Díjai
A Mozgó Világ szociográfia pályázatának első díja (1976), A legjobb első kötet díja (1981), Déry-jutalom (1985), Soros-ösztöndíj (1986), A jövő irodalmáért díj (1989), Darvas József-díj (1989), Artisjus irodalmi díj (1990), A Művészeti Alap irodalmi díja (1992), Alföld-díj (1993), Nagy Lajos-díj (1994), Soros-ösztöndíj (1994), Krúdy-díj (1995), József Attila-díj (1997), Márai-díj (1998), A 31. Magyar Filmszemle forgatókönyvírói díja (2000)
Első könyve elbeszéléseket tartalmazott, 1981-ben jelent meg A 6714-es személy címmel. Ezt számos prózaműve követte: Miért jó a póknak (elbeszélések, 1989), A te országod (novellák, 1993), Ennyi volt (novellák, 1993), Minden messze van (kisregény, 1995), A mi utcánk (regény, 1995), Szürke galamb (regény, 1996), Lassú teher (novellák, 1998), Nóra jön (novellák, 2000), A térkép szélén (novellák, 2003), Az alku (novellák, 2004). Tar mindig Magyarországról írt. Csalódottakról és megcsalatottakról, jobb sorsra érdemes álmodozókról. Sokat tudott arról, amit leegyszerűsítve úgy nevezünk: kiszolgáltatottság. Mindig két pólus köré gyűltek magnetikus mondatai: az egyik a rendet hazudó káosz, a másik az emberi természet. Bizonyos, hogy napjaink egyik legjelentősebb írója volt.
A József Attila-díjas írót a Magvető Kiadó saját halottjának tekinti.
A Magvető Kiadónál megjelent művei
A 6714-es személy (1981) A mi utcánk (1995), Szürke galamb (1996), Lassú teher (1998), Nóra jön (2000), A térkép szélén (2003), Te következel (2008)
Díjai
A Mozgó Világ szociográfia pályázatának első díja (1976), A legjobb első kötet díja (1981), Déry-jutalom (1985), Soros-ösztöndíj (1986), A jövő irodalmáért díj (1989), Darvas József-díj (1989), Artisjus irodalmi díj (1990), A Művészeti Alap irodalmi díja (1992), Alföld-díj (1993), Nagy Lajos-díj (1994), Soros-ösztöndíj (1994), Krúdy-díj (1995), József Attila-díj (1997), Márai-díj (1998), A 31. Magyar Filmszemle forgatókönyvírói díja (2000)
Závada Pál
1954-ben született Tótkomlóson. Író, szociográfus.
Fontosabb díjai
Móricz Zsigmond irodalmi ösztöndíj (1989), Magyar Alkotóművészeti Alapítvány Irodalmi Tagozatának szociográfiai díja (1992), Művészeti Alap Irodalmi Díja (1994), Magyar Rádió Nívódíja (1995), Soros Alapítvány irodalmi ösztöndíja (1997), Szinnyei Júlia-emlékdíj (1997), Déry Tibor-jutalom (1998), József Attila-díj (1998), Krúdy Gyula-díj (1999), Márai Sándor-díj (2000), Prima Primissima Díj (2004), Győri Könyvszalon Alkotói Díja (2004), Palládium-díj (2005), Kossuth-díj (2005), Radnóti-díj (2010)
1954-ben született Tótkomlóson. Író, szociográfus.
Fontosabb díjai
Móricz Zsigmond irodalmi ösztöndíj (1989), Magyar Alkotóművészeti Alapítvány Irodalmi Tagozatának szociográfiai díja (1992), Művészeti Alap Irodalmi Díja (1994), Magyar Rádió Nívódíja (1995), Soros Alapítvány irodalmi ösztöndíja (1997), Szinnyei Júlia-emlékdíj (1997), Déry Tibor-jutalom (1998), József Attila-díj (1998), Krúdy Gyula-díj (1999), Márai Sándor-díj (2000), Prima Primissima Díj (2004), Győri Könyvszalon Alkotói Díja (2004), Palládium-díj (2005), Kossuth-díj (2005), Radnóti-díj (2010)
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............