kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![Abody Rita - Körkép 2004 [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/248/4571248.jpg "Abody Rita - Körkép 2004 [antikvár]")
Körkép 2004 [antikvár]
Abody Rita, Ágh István, Antal Balázs, Balogh Róbert, Bánki Éva, Békés Pál, Csiki László, Darvasi László, Demény Péter, Elmer István, Ferdinandy György, Jónás Tamás, Kiss Ottó, Kőrösi Zoltán, Krasznahorkai László, Nádudvari Anna, Péterfy Gergely, Rott József, Szántó T. Gábor, Tar Sándor, Váczy András
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
1470 Ft
Részletesen erről a termékről
Termékadatok
Cím: Körkép 2004 [antikvár]
Szerző:
Abody Rita
,
Ágh István
,
Antal Balázs
,
Balogh Róbert
,
Bánki Éva
,
Békés Pál
,
Csiki László
,
Darvasi László
,
Demény Péter
,
Elmer István
,
Ferdinandy György
,
Jónás Tamás
,
Kiss Ottó
,
Kőrösi Zoltán
,
Krasznahorkai László
,
Nádudvari Anna
,
Péterfy Gergely
,
Rott József
,
Szántó T. Gábor
,
Tar Sándor
Váczy András
Kötés: Fűzött kemény papírkötés
Méret: 130 mm x 190 mm
Bánki Éva
Bánki Éva 1966-ban született Nagykanizsán. Író, műfordító, középkori világirodalmat tanít.
Bánki Éva 1966-ban született Nagykanizsán. Író, műfordító, középkori világirodalmat tanít.
Békés Pál (Budapest, 1956. március 27. – Budapest, 2010. május 28.) magyar író, drámaíró, műfordító, egyetemi tanár.
Tanulmányait a budapesti Radnóti Gimnáziumban, majd az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán magyar – angol összehasonlító irodalomtörténet szakon (1975–1980) végezte. Közben az érettségi után kérdezőbiztosként is dolgozott.
1980 és 1981 között magyar- és angolszakos tanárként dolgozott. 1994-től 1996-ig a Magyar Televízió Irodalmi, Képzőművészeti, Színházi Stúdióját (IKSZ) vezette, majd 1997 és 2000 között mint színházért és irodalomért felelős szerkesztő dolgozott.
2000-től az IBBY (International Board on Books for Young People Gyermekkönyvek Nemzetközi Tanácsa) magyar bizottságának elnöke. 2004-ben a nagy-britanniai magyar kulturális évad, a Magyar Magic művészeti kurátoraként dolgozott.
2005-ben A Nagy Könyv olvasásnépszerűsítő mozgalom ötletgazdája.
Többek között Vladimir Nabokovot, Anthony Burgesst, Woody Allent fordított angolból.
Két gyermeke van: Bálint és Dorottya.
A Békés Pál Civil Társaság 2013-ban megalapította a róla elnevezett Békés Pál-díjat, amit évenként ítélnek oda egy magyar írónak, aki különösen értékes prózai művel hívja föl magára a figyelmet.
Tanulmányait a budapesti Radnóti Gimnáziumban, majd az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán magyar – angol összehasonlító irodalomtörténet szakon (1975–1980) végezte. Közben az érettségi után kérdezőbiztosként is dolgozott.
1980 és 1981 között magyar- és angolszakos tanárként dolgozott. 1994-től 1996-ig a Magyar Televízió Irodalmi, Képzőművészeti, Színházi Stúdióját (IKSZ) vezette, majd 1997 és 2000 között mint színházért és irodalomért felelős szerkesztő dolgozott.
2000-től az IBBY (International Board on Books for Young People Gyermekkönyvek Nemzetközi Tanácsa) magyar bizottságának elnöke. 2004-ben a nagy-britanniai magyar kulturális évad, a Magyar Magic művészeti kurátoraként dolgozott.
2005-ben A Nagy Könyv olvasásnépszerűsítő mozgalom ötletgazdája.
Többek között Vladimir Nabokovot, Anthony Burgesst, Woody Allent fordított angolból.
Két gyermeke van: Bálint és Dorottya.
A Békés Pál Civil Társaság 2013-ban megalapította a róla elnevezett Békés Pál-díjat, amit évenként ítélnek oda egy magyar írónak, aki különösen értékes prózai művel hívja föl magára a figyelmet.
1944-ben született, Sepsiszentgyörgyön. 1967-ben végzett a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar–román szakán.
1968 és 1971 közt a sepsiszentgyörgyi Megyei Tükör című hetilapnál volt riporter. 1971 és 1980 között a Kriterion Könyvkiadó szerkesztőjeként dolgozott Bukarestben, majd Kolozsvárott. 1980-tól két esztendőn rovastvezetője volt az Utunk című irodalmi hetilapnak. 1984 óta élt Magyarországon, ekkor a Magvetőnél lett szerkesztő, és ezt a pozíciót töltötte be egészen 1989-ig. Ezt követően egy éven át a Magyar Napló versszerkesztője volt. 1991 óta alkotott szabadfoglalkozású íróként, valamint a Budapest Filmstúdiónál dramaturgoskodott. Több színművét, rádiójátékát mutatták be, rendszeresen közölt műkritikákat is. 2008. október 2-án hunyt el, Ajakír című, utolsó regénye megjelenésének hetén.
A Magvető Kiadónál megjelent művei
Kirakat (1981), Kísértethajók - válogatott és új versek (1986), Álkulcsok - színjátékok (1986), Titkos fegyverek (1988), Elhallgatások (1989), Titkos fegyverek - A céda nyúl - Adam Adam (három regény, 1990), Remény (2002), Ajakír (2008)
Díjai
A Román Írószövetség Prózadíja (1977), SZOT-díj (1985), Füst Milán-jutalom (1987), A Jövő Irodalmáért Díj (1988), József Attila-díj (1990), A kolozsvári Magyar Színház Drámapályázatának díja (1992), Az EURÓPA 1968 pályázat díja (1993), Kortárs-díj (1993), A Magyar Honvédség és a Magyar Írószövetség irodalmi pályázatának nívódíja (1994), Az MTI-PRESS tárcapályázatának különdíja (1994), Déry Tibor-jutalom (1997), Bezerédj-díj (1999), Tiszatáj-díj (2002), Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje (2004), Salvatore Quasimodo-emlékdíj (2006)
1968 és 1971 közt a sepsiszentgyörgyi Megyei Tükör című hetilapnál volt riporter. 1971 és 1980 között a Kriterion Könyvkiadó szerkesztőjeként dolgozott Bukarestben, majd Kolozsvárott. 1980-tól két esztendőn rovastvezetője volt az Utunk című irodalmi hetilapnak. 1984 óta élt Magyarországon, ekkor a Magvetőnél lett szerkesztő, és ezt a pozíciót töltötte be egészen 1989-ig. Ezt követően egy éven át a Magyar Napló versszerkesztője volt. 1991 óta alkotott szabadfoglalkozású íróként, valamint a Budapest Filmstúdiónál dramaturgoskodott. Több színművét, rádiójátékát mutatták be, rendszeresen közölt műkritikákat is. 2008. október 2-án hunyt el, Ajakír című, utolsó regénye megjelenésének hetén.
A Magvető Kiadónál megjelent művei
Kirakat (1981), Kísértethajók - válogatott és új versek (1986), Álkulcsok - színjátékok (1986), Titkos fegyverek (1988), Elhallgatások (1989), Titkos fegyverek - A céda nyúl - Adam Adam (három regény, 1990), Remény (2002), Ajakír (2008)
Díjai
A Román Írószövetség Prózadíja (1977), SZOT-díj (1985), Füst Milán-jutalom (1987), A Jövő Irodalmáért Díj (1988), József Attila-díj (1990), A kolozsvári Magyar Színház Drámapályázatának díja (1992), Az EURÓPA 1968 pályázat díja (1993), Kortárs-díj (1993), A Magyar Honvédség és a Magyar Írószövetség irodalmi pályázatának nívódíja (1994), Az MTI-PRESS tárcapályázatának különdíja (1994), Déry Tibor-jutalom (1997), Bezerédj-díj (1999), Tiszatáj-díj (2002), Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje (2004), Salvatore Quasimodo-emlékdíj (2006)
Jónás Tamás
Jónás Tamás 1973-ban született Ózdon. Költő, író, újságíró.
Fontosabb díjai
Herder-ösztöndíj (Esterházy Péter javaslatára, 2002), Nizzai Kavics Díj (2003), Móricz Zsigmond irodalmi ösztöndíj (2005), Artisjus Irodalmi Díj (2006), Zelk Zoltán-díj (2008), Aegon Művészeti Díj (2009)
Jónás Tamás 1973-ban született Ózdon. Költő, író, újságíró.
Fontosabb díjai
Herder-ösztöndíj (Esterházy Péter javaslatára, 2002), Nizzai Kavics Díj (2003), Móricz Zsigmond irodalmi ösztöndíj (2005), Artisjus Irodalmi Díj (2006), Zelk Zoltán-díj (2008), Aegon Művészeti Díj (2009)
Krasznahorkai László 1954-ben született Gyulán. Napjaink világirodalmának egyik legfontosabb alkotója, műveit eddig több mint harminc nyelvre fordították le. Bécsben és Triesztben él. 2025-ben elnyerte az irodalmi Nobel-díjat.
Fontosabb díjak:
- Móricz Zsigmond ösztöndíj (1983)
- Művészeti Alap elsőkötetesek Bölöni-díja (1986)
- József Attila-díj (1987)
- Mikes Kelemen Kör díja (1987)
- DAAD-ösztöndíj (1987-1988)
- Déry Tibor-jutalom (1992)
- Soros Alapítvány Krúdy Gyula-díja (1993)
- Wissenschaftskolleg Berlin-ösztöndíj (1996)
- Márai Sándor-díj (1998)
- Magyar Köztársaság Babérkoszorús Művésze (2002)
- Kossuth-díj (2004)
- Krúdy Gyula-díj (2004)
- Bestenliste-Preise: az év legjobb külföldi regényének járó díja Az ellenállás melankóliája című kötetért (Baden-Baden – 2004)
- MAOE Kulturális Örökség Nagydíj (2008)
- Szépirodalmi Figyelő-díj (2009)
- Brücke Berlin-díj (2010)
- Best Translated Book Award - Sátántangó, Fordította: George Szirtes (2013)
- Vilenica-díj (Szlovénia, közép-európai irodalmi díj – 2014)
- Best Translated Book Award - Seiobo járt odalent, Fordította: Ottilie Mulzet (2014)
- America Award in Literature (2014)
- A Columbia Egyetem vendégprofesszora (2014)
- Nemzetközi Man Booker Díj (2015)
- Aegon Művészeti Díj a Báró Wenckheim hazatér című regényéért (2017)
- A Babeș-Bolyai Tudományegyetem Doctor Honoris Causa, díszdoktori kinevezés (2019)
- National Book Award az angolra fordított művek kategóriájában a Báró Wenckheim hazatér című regényéért (2019)
- Irodalmi Nobel-díj (2025)
Fontosabb díjak:
- Móricz Zsigmond ösztöndíj (1983)
- Művészeti Alap elsőkötetesek Bölöni-díja (1986)
- József Attila-díj (1987)
- Mikes Kelemen Kör díja (1987)
- DAAD-ösztöndíj (1987-1988)
- Déry Tibor-jutalom (1992)
- Soros Alapítvány Krúdy Gyula-díja (1993)
- Wissenschaftskolleg Berlin-ösztöndíj (1996)
- Márai Sándor-díj (1998)
- Magyar Köztársaság Babérkoszorús Művésze (2002)
- Kossuth-díj (2004)
- Krúdy Gyula-díj (2004)
- Bestenliste-Preise: az év legjobb külföldi regényének járó díja Az ellenállás melankóliája című kötetért (Baden-Baden – 2004)
- MAOE Kulturális Örökség Nagydíj (2008)
- Szépirodalmi Figyelő-díj (2009)
- Brücke Berlin-díj (2010)
- Best Translated Book Award - Sátántangó, Fordította: George Szirtes (2013)
- Vilenica-díj (Szlovénia, közép-európai irodalmi díj – 2014)
- Best Translated Book Award - Seiobo járt odalent, Fordította: Ottilie Mulzet (2014)
- America Award in Literature (2014)
- A Columbia Egyetem vendégprofesszora (2014)
- Nemzetközi Man Booker Díj (2015)
- Aegon Művészeti Díj a Báró Wenckheim hazatér című regényéért (2017)
- A Babeș-Bolyai Tudományegyetem Doctor Honoris Causa, díszdoktori kinevezés (2019)
- National Book Award az angolra fordított művek kategóriájában a Báró Wenckheim hazatér című regényéért (2019)
- Irodalmi Nobel-díj (2025)
Író, szociográfus. 1941-ben, Hajdúsámsonban született. A debreceni technikumban szerzett érettségije után, 1959 és 1992 között a Debreceni Orvosi Műszergyárban dolgozott műszerészként. 1991 és 1999 közt a Holmi szerkesztőbizottsági tagja.
Első könyve elbeszéléseket tartalmazott, 1981-ben jelent meg A 6714-es személy címmel. Ezt számos prózaműve követte: Miért jó a póknak (elbeszélések, 1989), A te országod (novellák, 1993), Ennyi volt (novellák, 1993), Minden messze van (kisregény, 1995), A mi utcánk (regény, 1995), Szürke galamb (regény, 1996), Lassú teher (novellák, 1998), Nóra jön (novellák, 2000), A térkép szélén (novellák, 2003), Az alku (novellák, 2004). Tar mindig Magyarországról írt. Csalódottakról és megcsalatottakról, jobb sorsra érdemes álmodozókról. Sokat tudott arról, amit leegyszerűsítve úgy nevezünk: kiszolgáltatottság. Mindig két pólus köré gyűltek magnetikus mondatai: az egyik a rendet hazudó káosz, a másik az emberi természet. Bizonyos, hogy napjaink egyik legjelentősebb írója volt.
A József Attila-díjas írót a Magvető Kiadó saját halottjának tekinti.
A Magvető Kiadónál megjelent művei
A 6714-es személy (1981) A mi utcánk (1995), Szürke galamb (1996), Lassú teher (1998), Nóra jön (2000), A térkép szélén (2003), Te következel (2008)
Díjai
A Mozgó Világ szociográfia pályázatának első díja (1976), A legjobb első kötet díja (1981), Déry-jutalom (1985), Soros-ösztöndíj (1986), A jövő irodalmáért díj (1989), Darvas József-díj (1989), Artisjus irodalmi díj (1990), A Művészeti Alap irodalmi díja (1992), Alföld-díj (1993), Nagy Lajos-díj (1994), Soros-ösztöndíj (1994), Krúdy-díj (1995), József Attila-díj (1997), Márai-díj (1998), A 31. Magyar Filmszemle forgatókönyvírói díja (2000)
Első könyve elbeszéléseket tartalmazott, 1981-ben jelent meg A 6714-es személy címmel. Ezt számos prózaműve követte: Miért jó a póknak (elbeszélések, 1989), A te országod (novellák, 1993), Ennyi volt (novellák, 1993), Minden messze van (kisregény, 1995), A mi utcánk (regény, 1995), Szürke galamb (regény, 1996), Lassú teher (novellák, 1998), Nóra jön (novellák, 2000), A térkép szélén (novellák, 2003), Az alku (novellák, 2004). Tar mindig Magyarországról írt. Csalódottakról és megcsalatottakról, jobb sorsra érdemes álmodozókról. Sokat tudott arról, amit leegyszerűsítve úgy nevezünk: kiszolgáltatottság. Mindig két pólus köré gyűltek magnetikus mondatai: az egyik a rendet hazudó káosz, a másik az emberi természet. Bizonyos, hogy napjaink egyik legjelentősebb írója volt.
A József Attila-díjas írót a Magvető Kiadó saját halottjának tekinti.
A Magvető Kiadónál megjelent művei
A 6714-es személy (1981) A mi utcánk (1995), Szürke galamb (1996), Lassú teher (1998), Nóra jön (2000), A térkép szélén (2003), Te következel (2008)
Díjai
A Mozgó Világ szociográfia pályázatának első díja (1976), A legjobb első kötet díja (1981), Déry-jutalom (1985), Soros-ösztöndíj (1986), A jövő irodalmáért díj (1989), Darvas József-díj (1989), Artisjus irodalmi díj (1990), A Művészeti Alap irodalmi díja (1992), Alföld-díj (1993), Nagy Lajos-díj (1994), Soros-ösztöndíj (1994), Krúdy-díj (1995), József Attila-díj (1997), Márai-díj (1998), A 31. Magyar Filmszemle forgatókönyvírói díja (2000)
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............