kategória
szerző
cím
sorozat
kiadó
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen

Ágh István - Lélek ...tesz csuda dolgokat [antikvár]
 
Köszöntő Berzsenyi Dánielt Somogyban és a megyeszékhelyen mindig nagy tisztelet és szeretet övezte. Nem véleden tehát, hogy éppen Kaposváron alakult meg 1904-ben a Berzsenyi Dániel Irodalmi és Művészeti Társaság. Az azóta eltelt száz esztendőt köszöntjük e kötetünkkel. Irodalmunk távlatában a helyi kutatásainkkal együtt is rövid szakasz egy évszázad, ám a Berzse-nyi-életmű sorsa és költőnk személyes példája, erkölcsi varázsa máig olyan erővel hat, hogy társaságunk szent feladatának érzi,...
online ár: Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
1340 Ft
Szállítás: 3-7 munkanap
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
Köszöntő Berzsenyi Dánielt Somogyban és a megyeszékhelyen mindig nagy tisztelet és szeretet övezte. Nem véleden tehát, hogy éppen Kaposváron alakult meg 1904-ben a Berzsenyi Dániel Irodalmi és Művészeti Társaság. Az azóta eltelt száz esztendőt köszöntjük e kötetünkkel. Irodalmunk távlatában a helyi kutatásainkkal együtt is rövid szakasz egy évszázad, ám a Berzse-nyi-életmű sorsa és költőnk személyes példája, erkölcsi varázsa máig olyan erővel hat, hogy társaságunk szent feladatának érzi, hogy költőnk magán- és közéletével összevontan foglalkozzék. A Berzsenyi-világ nagy szerepet játszik irodalmunkban szépségével és filozófiájával Vörösmartytól napjainkig. Naponta érezzük, hogy a mához szól: ihlető és példát adó egyszerre, így időtlen. A „Tündér-távlatok műhelye a világ" fényes szavaival azt is megfogalmazta, hogy a költői mű: szobor, a „Poétái Har-monistikában" pedig azt, hogy a szép élet titka és reménye maga a művészet. Ezek a Berzsenyi-sorok máig ihlető pontjai irodalmi életünknek, s nemegyszer megszólítói a ma alkotóinak. E könyvünk szerzőinek névsora és alkotásaik gyűjteménye erről a Berzsenyi-világról és Berzsenyi-szellemről vallanak. A műveket könyvünk három fejezetében az „Ima az anyaföldhöz", a „Berzsenyi olvasása után" és a „Közelítő nyár" írásainak soraiban találjuk. Velük és a szereplők alkotásaival ez a világ Soprontól Csíkszeredáig, Ungvártól Szabadkáig, Újvidékig építő erővel hat a Kárpát-medencében. Egyúttal ez szereplésünk és a Berzsenyi Dániel Irodalmi és Művészeti Társaság munkásságának tükre is. Midőn pedig szerényen e sokarcú antológia formájában adjuk a Kedves Olvasónak a szép, a jó és az igaz hitével a Berzsenyi Társaság száz évét köszöntő könyvünket, bízunk abban: újabb sikeres száz esztendő áll előttünk, s utódaink előtt. T/].kát<: Gvula
Albert Gábor művei
Albert Zsuzsa művei
Bella István művei
Bertók László művei
Czigány György művei
Gyurkovics Tibor művei
Hubay Miklós művei
A szerzőről
Jókai Anna művei
Jókai Anna (Budapest, Józsefváros, 1932. november 24. – Budapest, 2017. június 5.) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, kétszeres Kossuth-díjas és József Attila-díjas magyar író- és költőnő, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja. 2015-ben a Forbes őt választotta a 8. legbefolyásosabb magyar nőnek a kultúrában.

Jókai Anna 1932. november 24-én született Budapesten. Már kisgyermekkorában érdekelte az írás, de tizenhat éves korában felhagyott vele és csak későn, 33-34 éves korában folytatta újból és vált íróvá. 1951-53 között könyvelő, 1953-1957 között népművelő, művelődési előadó volt. 1956-ban felvételizett az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karára, levelező tagozatra és így munkáját tovább folytathatta 1961-ig, mint főkönyvelő. 1961-ben magyar-történelem szakos tanári diplomát szerzett és tanított 1961-től 1970-ig a Budapest VIII. ker. Jázmin utcai általános iskolában. 1966-ban jelentkezett legelső novellapublikációjával, 1968-ban pedig a 4447 című regénnyel. Közben folyamatosan tanított, 1971-től 1974-ig a budapesti Vörösmarty Mihály Gimnáziumban. 1968 és 1977 között öt regénye és négy elbeszéléskötete jelent meg, többek között 1969-ben a Kötél nélkül című novelláskötete. Művei ettől fogva az olvasók érdeklődésének középpontjába kerültek és egyre többen olvasták írásait. 1974-től csak írói hivatásának él, szabadfoglalkozású író. 1986-1989 között az Írószövetség alelnöke, 1989-től elnökségi tagja, 1990-1992-ig elnöke volt.

Akárcsak Németh László, íróként is „megmaradt tanárnak”: műveiben gyakran jelennek meg pedagógusok (Tartozik és követel, A forma, Magyaróra, Szép kerek egész, Selyem Izabella), a tanári hivatás, a tanítás lehetőségének és értelmének problémái. Műveiben megjelennek az emberi közönyösség elleni küzdelem, a szeretet képviselete a világban, a spiritualitás, és a keresztény értékek.
Juhász Ferenc művei
Kalász Márton művei
Kiss Dénes művei
Kósa Csaba művei
Lászlóffy Aladár művei
A szerzőről
Lázár Ervin művei
Lázár Ervin (Budapest, 1936. május 5. – Budapest, 2006. december 22.) Kossuth-díjas magyar író, elbeszélő, meseíró, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.

A leginkább meséiről ismert író első novellája a Jelenkorban jelent meg 1958-ban. Írásaihoz az inspirációt javarészt gyermekkorából merítette. Írásai jellegéből fakad, hogy szövegeit gyakran feldolgozták színházi, filmes adaptációk és rádiójátékok formájában, illetve ő maga is írt hangjátékokat. Műveinek nyelvezete egyéni és játékos. Jellegzetes hangvételű meséi mind a gyermekek, mind pedig a felnőttek körében népszerűségnek örvendettek, örvendenek. Az 1964-ben megjelent A kisfiú meg az oroszlánok című kötetét Réber László illusztrálta, aki ekkortól kezdve az íróval rendszeresen együttműködött. Egyetlen regénye az 1971-es A fehér tigris. Meseregényéért, az 1979-es Berzsián és Didekiért 1982-ben nemzetközi Andersen-diplomával tüntették ki. Ó be szép az élet, s minden más madár című hangjátéka elnyerte szerzőjének a Magyar Rádió 1986. évi kishangjáték-pályázatának első díját.

A Tolna megyei Alsó-Rácegrespusztán nevelkedett, a családja 1951-ig élt itt. Apja, Lázár István, uradalmi ügyintéző volt, édesanyja Pentz Etelka. Felsőrácegresre járt át iskolába, majd Sárszentlőrincre. Tízéves korában a székesfehérvári Ciszterci Szent István Gimnáziumba íratták, de amikor 1948-ban államosították az iskolát, egy idős tanár magántanítványa lett, Sárszentlőrincen.

1950 októberétől Szekszárdra járt középiskolába, a Garay János Gimnáziumba. Ide apja származása miatt nem akarták felvenni, egy élsportoló rokon közbenjárására sikerült mégis. Szüleit, akik a földosztással szegényebbek lettek, mint a környék lakói, mégis osztályidegennek számítottak, 1951-ben kitették a szolgálati lakásból. Tüskéspusztára költöztek.

1954-ben érettségizett. Ezután a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészkarára járt.

1959. február 1-jétől az Esti Pécsi Napló újságírója. 1961-ben megszerzi a magyartanári diplomát.

Az újságnál 1963-ig marad: utána a Dunántúli Napló és Tüskés Tibor segítségével az irodalmi folyóirat Jelenkor munkatársa. 1965-ben Budapestre költözik, itt az Élet és Irodalomnál helyezkedik el tördelőszerkesztőként. 1971-től 1989-ig szabadfoglalkozású író.

A Magyar Fórum alapító tagja (1989. október 1.), ennél a lapnál egy szűk évig főmunkatárs. A következő években a Magyar Napló, a Pesti Hírlap és a Magyar Nemzet munkatársa; 1992-től a Hitel olvasószerkesztője.

A Magyar Újságírók Országos Szövetségének tagja volt (1991-1994). A Magyar Írószövetség tagja (1969-től).

Felesége Vathy Zsuzsa írónő volt, gyermekeik: Fruzsina (magyar–földrajz szakos középiskolai tanárnő), Zsigmond (jogász).

2006. december 22-én hunyt el Budapesten.
Marsall László művei
Mészöly Dezső művei
Nagy Gáspár művei
Papp Árpád művei
Somlyó György művei
Szakonyi Károly művei
Szalay Károly művei
Szöllősi Zoltán művei
Tari István művei
Tornai József művei
Ujkéry Csaba művei
Veress Miklós művei
Bolti készlet  
Vélemény:
Minden jog fenntartva © 1999-2019 Líra Könyv Zrt.
A weblapon található információk közzétételéhez, másolásához a működtetők írásbeli beleegyezése szükséges.
Powered by ERBA 96. Minden jog fenntartva.
mobil nézet