Lépcsők a csendbe [antikvár]

Kamaszok, s ha talán-talán már nem azok, még igen ifjak lépnek az Olvasó elé. Életkoruk nem értékhatározó; azért említem, mert e kötet fontos jellemzője. Fontos és ritka. Hiszen a zárt iskolai (többé-kevésbé a főiskolai) műhelyek kiadványain kívül nagyon fiatalok megjelentetésére nemigen vállalkoznak a könyvkiadók. Egy-egy kivételről olykor hallhatunk, irodalmárok gyerekéről, professzorok famulusáról, na és irodalmon kívüli szempontok alapján "fölkarolt", "futtatott", majd többnyire rövid idő múltán "elfelejtett" ifjúról, de mindez a mai - és még - irodalmi kiadói gyakorlatra nem jellemző.Ők nyolcan azonban nemcsak igen fiatalok - évekre visszanyúló örökséggel rendelkeznek. "Sivatagiaknak" vallják magukat, az 1994-es A sivatag kupolája c. antológia örököseinek - noha valójában csak kettőjük szerepelt benne, Oravecz Péter és Szentmártoni János. A többiek az antológia megjelenése után és hatására kapcsolódtak bele a munkába. De erősítette "sivatagi" örökség-tudatukat az is, hogy A sivatag kupolája megjelenését követő évben közülük öten együtt élhették, izgulhatták-szoronghatták-élvezhették végig Oravecz és Szentmártoni 1995-ös első kötete, a Mindenség-kalitka és az Útszéles magány megjelenését. (Antológiánk egyik költője, Benyovszky Anita éppen e kötetek hatására lépett be a társaságba.) Mind A sivatag kupolája, mind a két első kötet gazdag kritikai fogadtatásra talált, sőt talál továbbra is, miközben Szentmártoni és Oravecz Lackfi János és Szakács Eszter nyomdokába lépett: a Magyar Írószövetség és a Stádium Alapítvány Gérecz Attila-díjában részesült. A két - 20, illetve 19 éves - szerző, immár nem "kezdő" ebben a kötetben Tucatnyi kritika hívta föl költői eredményeikre a figyelmet. Az idősebb kortársaiktól kapott levelek egyikében-másikában pedig mintha (félénkebben-gyakorlatlanabbul, mégis bensőséges melegséggel) körvonalazódna a mára jócskán feledésbe merült gesztus: a Kodály Zoltán és a gyermek Weöres Sándor kapcsolatára emlékeztető. Öröm újra megélni, és öröm ezt az örömet megosztani az Olvasóval.