Magyar és idegen elbeszélők [antikvár]

Részlet: "Rémregény. Sugárzó életkedvvel és tandijmentességgel hallgattam a filozófiát az egyetemen, mikor a viszonyok kényszere alatt elfogadtam a Stropka családnál a nevelői állást. Egy tömzsi, rosszindulatu Stropka-fiút kellett érettségi vizsgára előkészitenem, s egy nyúlánk, de még rosszabb indulatú Stropka-kisasszonyt francia nyelvre tanitani. Már az első napokban éreztem, hogy hősies, de meddő küzdelmet folytatok. Csak a zászló becsületéért viaskodtam a tanórákon. A zászló becsülete alatt teljes ellátást és háromszáz forint évi fizetést értek. Mert Muki - ez volt a fiunak a neve - sportot üzött abból, hogy ne tanuljon semmit. Stropka kisasszony egy lépéssel tovább ment. A francia órákon tótul beszélt s gyúnyneveket koholt reám. A folyosón többször hallottam, mikor igy tudakozódott utánam: - A szobában van még az a bagaria-szagú? Néhányszor megtette, hogy a kávémba csukamájolajat öntött, s mikor emiatt szemrehányással illettem, impertinens módon kacagott a szemembe."