Bővebb ismertető
Ennek a meglehetősen hiányos kis anthológiának a szerkesztője sokáig tünődött azon, kivel írasson előszót ehhez a könyvhöz? Mert, úgyebár, a szerkesztő nem nagyképű ember, de ha már szerkeszt valamit, magyarázatféle is kell hozzá: miért és hogyan csinálódott ez az anthológia; miért gyűjtött össze humoreszkeket és nem inkább lírai költeményeket vagy sakkrejtvényeket, amelyek a maguk nemében éppen olyan értékes kincsei az emberiségnek.
A szerkesztő eleinte egyik legkitünőbb fiatal kritikusunknak szánta azt a szép föladatot, hogy ennek a gyűjteménynek az élén nyilatkozzon a humorról általánosságban, különös tekintettel a magyar humorra, majd részletesen az itt képviselt írók humoráról egyenkint, egyénenkint és együttesen. Ez a fiatal kritikusunk azonban nagyon szigorú és példátlanul unalmas ember és a szerkesztő jogosan félt attól, hogy ez az előszó meg fogja rontani az olvasó örömét, noha, másrészről,a bágyasztó előszó után a humoreszkek annál üdítőbben hatottak volna. De a szerkesztő nem akart ezzel az olcsó ravaszággal élni, inkább lemondott első tervéről.