Mátyás országa [antikvár]

ELOSZO A 2008. esztendő irodalmi pályázatát A Hunyadiak és a reneszánsz címmel hirdette meg a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar írószövetség. Utolsó nemzeti királyunk, Mátyás királlyá választásának 550. évfordulóján ünnepségsorozattal idézte meg az ország a nagy uralkodó emlékét. A beérkező pályaművek sokasága bizonyítja, hogy a téma rendkívül vonzó volt a pályázók számára. Corvin Mátyás rokonszenves államférfiúi és emberi vonásai, összetett, rejtélyes egyénisége, kivételes életműve napjainkig tartó érdeklődést vált ki a tudományos, az irodalmi és a hétköznapi gondolkodásban. Nemzeti tudatunkban a király emléke kivételes géniuszként, igazságosztóként őrződött meg, alakjához dicső cselekedetek, nagyszabású építmények, a szellemi és anyagi gazdagság máig nem halványuló emlékei kötődnek. Az elmúlt fél évezred történelmi tudatában közmegegyezésszámba megy, hogy Mátyás királlyá választása áldás volt a nemzetre és benne az isteni gondviselés nyilvánult meg. Igazuk van azoknak, akik nyomban trónra lépte után abban látták vezéri képességeinek megnyilvánulását, hogy helytállt a német és török császárral s a cseh Giskával szemben. Már a kortársak - miként az utókor is - nagyra értékelték hadi sikerei mellett diplomáciai erőfeszítéseit. Bámulatra méltó „eszé-lyességgel" használta a tárgyalás, az ajándékozás és megnyerés eszközeit. Ám Bonfini könyvét olvasva, mellette Heltai Gáspár és más szerzők munkáit tanulmányozva már felsejlik a hatalmas és igazságos király alakja mellett a diszkréten megfogalmazott kritika is. A kétségbevonhatatlan emberi és uralkodói erények nem takarták el az elkövetett hibákat, botlásokat. Mátyás európai mércével mérve is nagyszabású külpolitikai és katonai terveinek megvalósításához a központosítás jegyeit magában hordozó rendi államot kellett