kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![Asztalos István - Romániai magyar elbeszélők [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/760/4942760.jpg "Asztalos István - Romániai magyar elbeszélők [antikvár]")
Romániai magyar elbeszélők [antikvár]
Asztalos István, Bajor Andor, Balla Károly, Dimény István, Erdélyi Vera, Fodor Sándor, Gagyi László, Herédi Gusztáv, Hoppe Teréz, Hornyák József, Horváth István, Huszár Sándor, Kiss László, Kormos Gyula, Kovács Bálint, Kovács György, Méhes György, Nagy Ilona, Nagy István, Orosz Irén, Panek Zoltán, Papp Ferenc, Sőni Pál, Sütő András, Szabó Gyula, Szabó István, Szemlér Ferenc, Szilágyi András, Tamás Gáspár, Tomcsa Sándor, Újlaki Márton
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
1980 Ft
Részletesen erről a termékről
Termékadatok
Cím: Romániai magyar elbeszélők [antikvár]
Szerző:
Asztalos István
,
Bajor Andor
,
Balla Károly
,
Dimény István
,
Erdélyi Vera
,
Fodor Sándor
,
Gagyi László
,
Herédi Gusztáv
,
Hoppe Teréz
,
Hornyák József
,
Horváth István
,
Huszár Sándor
,
Kiss László
,
Kormos Gyula
,
Kovács Bálint
,
Kovács György
,
Méhes György
,
Nagy Ilona
,
Nagy István
,
Orosz Irén
,
Panek Zoltán
,
Papp Ferenc
,
Sőni Pál
,
Sütő András
,
Szabó Gyula
,
Szabó István
,
Szemlér Ferenc
,
Szilágyi András
,
Tamás Gáspár
,
Tomcsa Sándor
Újlaki Márton
Kiadó: Szépirodalmi Könyvkiadó
Kötés: Vászon
Méret: 180 mm x 240 mm
1976-ban született Gyulán, jelenleg is itt él. Egykori középiskolájában, az Erkel Ferenc Gimnáziumban tanít magyart és történelmet, 2006-tól a Bárka folyóirat szerkesztője.
Első novelláskötete 2003-ban jelent meg, Szindbád nem haza megy címmel, a Tiszatáj Alapítvány gondozásában.
Második kötete, az Árnyas utcai szép napok ugyancsak a Tiszatájnál, a 2008-as könyvhéten látott napvilágot, s ugyanúgy elbeszéléseket-novellákat tartalmaz.
A térképnek, háttal címmel 2010-ben jelent meg kispróza-kötete, a Gyulai Hírlap Kiadó szerkesztésében.
A 2011-es könyvhétre Kis és egyéb világok című kritikakötetével jelentkezett a FISZ-nél, amely 2015-ben, ugyancsak a könyvhétre, Ki mondta, hogy jó volt című regényét is kiadta.
2015 őszén jelent meg – Farkas Zoltán, az Ektomorf zenekar énekesének közreműködésével – Outcast című életrajzi kötete, az Athenaeum gondozásában.
Novelláit angol, német, olasz, román és szerb nyelvre fordították le.
Első novelláskötete 2003-ban jelent meg, Szindbád nem haza megy címmel, a Tiszatáj Alapítvány gondozásában.
Második kötete, az Árnyas utcai szép napok ugyancsak a Tiszatájnál, a 2008-as könyvhéten látott napvilágot, s ugyanúgy elbeszéléseket-novellákat tartalmaz.
A térképnek, háttal címmel 2010-ben jelent meg kispróza-kötete, a Gyulai Hírlap Kiadó szerkesztésében.
A 2011-es könyvhétre Kis és egyéb világok című kritikakötetével jelentkezett a FISZ-nél, amely 2015-ben, ugyancsak a könyvhétre, Ki mondta, hogy jó volt című regényét is kiadta.
2015 őszén jelent meg – Farkas Zoltán, az Ektomorf zenekar énekesének közreműködésével – Outcast című életrajzi kötete, az Athenaeum gondozásában.
Novelláit angol, német, olasz, román és szerb nyelvre fordították le.
Méhes György (valódi nevén Nagy Elek, Székelyudvarhely, 1916. május 14. – Budapest, 2007. április 10.) Kossuth-díjas erdélyi magyar író, újságíró. Írói álnevét Méhes György (1746–1809) bölcseleti doktor, református főiskolai tanár és író tiszteletére vette föl.
1917-ben a család Kolozsvárra költözött, az ottani református gimnáziumban érettségizett. Érettségi után a Ferdinánd Tudományegyetemenen tanult jogot, de érdeklődése a színház felé fordult. 1938-ban a Nemzeti Színház ösztöndíjából több hónapot Budapesten töltött. Ezután újságoknál dolgozott, először színkritikái, majd politikai írásai jelentek meg a Pásztortűzben és a Keleti Újságban. Írásaiban szót emelt a vad nacionalizmus ellen, a magyarok és románok békés egymás mellett élését szorgalmazta.
A 2. világháború után 1948 és 1950 között a Falvak Dolgozó Népe munkatársa, 1950 és 1952 között a Művelődési Útmutató szerkesztője. Pártonkívülisége miatt támadások érték, emiatt meg kellett változtatnia nevét. 1952 után kivonult a hivatalos irodalmi életből, szabadúszóként írt ifjúsági regényeket és meséket. 1956-ban rövid ideig a Napsugár című gyermekújság főszerkesztő-helyettese. Első felnőtteknek szóló regényét, az Orsolya címűt, 1977-ben publikálta, ám különösebb sikert nem ért el vele. A sikert az 1982-ben megjelent Bizalmas jelentés egy fiatalemberről című életrajzi regényével érte el.
Munkássága több elismerésben részesült. 2000-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztjét kapta meg; 2002-ben Kossuth-díjjal tüntették ki „jelentős próza- és drámaírói tevékenységéért, az egyetemes magyar művelődés és nemzettudat megtartóerejének kimunkálásában vállalt szerepéért, a gyermekirodalomtól a színpadi alkotásokig ívelő irodalmi munkásságáért”. 2005-ben átvehette a Bécsi Európai Akadémia díját.
2007. április 10-én, 91. életévében hunyt el Budapesten.
Fia, Nagy Elek – nagyvállalkozó, a Vegyépszer Zrt. tulajdonosa – a leggazdagabb magyarországi milliárdosok közé tartozik, emellett pedig Monaco magyarországi tiszteletbeli konzulja.
1917-ben a család Kolozsvárra költözött, az ottani református gimnáziumban érettségizett. Érettségi után a Ferdinánd Tudományegyetemenen tanult jogot, de érdeklődése a színház felé fordult. 1938-ban a Nemzeti Színház ösztöndíjából több hónapot Budapesten töltött. Ezután újságoknál dolgozott, először színkritikái, majd politikai írásai jelentek meg a Pásztortűzben és a Keleti Újságban. Írásaiban szót emelt a vad nacionalizmus ellen, a magyarok és románok békés egymás mellett élését szorgalmazta.
A 2. világháború után 1948 és 1950 között a Falvak Dolgozó Népe munkatársa, 1950 és 1952 között a Művelődési Útmutató szerkesztője. Pártonkívülisége miatt támadások érték, emiatt meg kellett változtatnia nevét. 1952 után kivonult a hivatalos irodalmi életből, szabadúszóként írt ifjúsági regényeket és meséket. 1956-ban rövid ideig a Napsugár című gyermekújság főszerkesztő-helyettese. Első felnőtteknek szóló regényét, az Orsolya címűt, 1977-ben publikálta, ám különösebb sikert nem ért el vele. A sikert az 1982-ben megjelent Bizalmas jelentés egy fiatalemberről című életrajzi regényével érte el.
Munkássága több elismerésben részesült. 2000-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztjét kapta meg; 2002-ben Kossuth-díjjal tüntették ki „jelentős próza- és drámaírói tevékenységéért, az egyetemes magyar művelődés és nemzettudat megtartóerejének kimunkálásában vállalt szerepéért, a gyermekirodalomtól a színpadi alkotásokig ívelő irodalmi munkásságáért”. 2005-ben átvehette a Bécsi Európai Akadémia díját.
2007. április 10-én, 91. életévében hunyt el Budapesten.
Fia, Nagy Elek – nagyvállalkozó, a Vegyépszer Zrt. tulajdonosa – a leggazdagabb magyarországi milliárdosok közé tartozik, emellett pedig Monaco magyarországi tiszteletbeli konzulja.
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............