Száz magyarok könyvei VIII. [antikvár]

Részlet a könyvből: Bálint Aladár önéletrajza Ezernyolcszáznyolcvanegy december 2-án születtem, egy kis hontmegyei faluban. Körülbelül, másfél éves lehettem, hogy elkerültünk onnan. Sokszor készülődtem, hogy felkeressem azt a falut, ahol születtem, de eddig nem sikerült, ugy hiszem, ezután sem fog sikerülni. Hat éves koromig egy barsmegyei faluban laktunk, onnan Komárommegyébe vetődtünk, édes apám és őseim szülőfalujába. Gyerekkorom nem volt. Gyötrő gondokkal sújtott apám, beteg anyám szomorúsága nehezedett rám. Rossz tanuló voltam. Szórakozott. Akaratom nem volt. Alig tudtam örülni valaminek, legfeljebb egy egy könyvnek. Válogatás nélkül faltam minden könyvet, ami elém került. Érettségi. Tizennyolc éves koromban egy pesti gyár irodájába kerültem, ahol hat keserves esztendőt töltöttem, fiatalságom legértékesebb hat esztendejét, hihetetlenül rossz indulatu és korlátolt emberek között, nyomorúságos fizetés mellett.