kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![Apáti Miklós - Szép szó [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/184/4616184.jpg "Apáti Miklós - Szép szó [antikvár]")
Szép szó [antikvár]
Apáti Miklós, Arató Károly, Baranyi Ferenc, Bede Anna, Bella István, Benjámin László, Bertha Bulcsu, Bessenyei György, Boda István, Csák Gyula, Csanády János, Csepeli Szabó Béla, Cseres Tibor, Csoóri Sándor, Csorba Győző, Csuka Zoltán, Csurka István, Czine Mihály, Darázs Endre, Darvas József, Demény Ottó, Dénes Zsófia, Dersi Tamás, Déry Tibor, Erdei Ferenc, Erdélyi József, F. Rácz Kálmán, Fábián Zoltán, Fekete Gyula, Fodor József, Földeák János, Fukász György, Galambos Lajos, Garai Gábor, Gerő János, Gyurkovics Tibor, Hajnal Gábor, Hollós Korvin Lajos, Illés Endre, Illyés Gyula, Jékely Zoltán, Kalász Márton, Káldi János, Károlyi Amy, Kassák Lajos, Kiss Dénes, Kónya Lajos, Koroda Miklós, Ladányi Mihály, László Anna, Lázár Ervin, Mándy Iván, Maróthy János, Maróti Andor, Mezei András, Molnár Géza, Munkácsi Miklós, Nádass József, Nemes Károly, Niklai Ádám, Nyerges András, Pákolitz István, Parancs János, Rákosy Gergely, Ránki György, Ratkó József, Sánta Ferenc, Sárosi Bálint, Siklós János, Simon István, Sipos Gyula, Somogyi Tóth Sándor, Szabó Pál, Szalatnai Rezső, Szeberényi Lehel, Székely Dezső, Takáts Gyula, Tamás Menyhért, Tamási Áron, Tamkó Sirató Károly, Tasnádi Varga Éva, Ténagy Sándor, Tersánszky Józsi Jenő, Thiery Árpád, Thurzó Gábor, Urbán Ernő, Váci Mihály, Vass Henrik, Veres Péter, Vihar Béla, Vitányi Iván, Weöres Sándor, Zelk Zoltán
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
1110 Ft
Részletesen erről a termékről
Termékadatok
Cím: Szép szó [antikvár]
Szerző:
Apáti Miklós
,
Arató Károly
,
Baranyi Ferenc
,
Bede Anna
,
Bella István
,
Benjámin László
,
Bertha Bulcsu
,
Bessenyei György
,
Boda István
,
Csák Gyula
,
Csanády János
,
Csepeli Szabó Béla
,
Cseres Tibor
,
Csoóri Sándor
,
Csorba Győző
,
Csuka Zoltán
,
Csurka István
,
Czine Mihály
,
Darázs Endre
,
Darvas József
,
Demény Ottó
,
Dénes Zsófia
,
Dersi Tamás
,
Déry Tibor
,
Erdei Ferenc
,
Erdélyi József
,
F. Rácz Kálmán
,
Fábián Zoltán
,
Fekete Gyula
,
Fodor József
,
Földeák János
,
Fukász György
,
Galambos Lajos
,
Garai Gábor
,
Gerő János
,
Gyurkovics Tibor
,
Hajnal Gábor
,
Hollós Korvin Lajos
,
Illés Endre
,
Illyés Gyula
,
Jékely Zoltán
,
Kalász Márton
,
Káldi János
,
Károlyi Amy
,
Kassák Lajos
,
Kiss Dénes
,
Kónya Lajos
,
Koroda Miklós
,
Ladányi Mihály
,
László Anna
,
Lázár Ervin
,
Mándy Iván
,
Maróthy János
,
Maróti Andor
,
Mezei András
,
Molnár Géza
,
Munkácsi Miklós
,
Nádass József
,
Nemes Károly
,
Niklai Ádám
,
Nyerges András
,
Pákolitz István
,
Parancs János
,
Rákosy Gergely
,
Ránki György
,
Ratkó József
,
Sánta Ferenc
,
Sárosi Bálint
,
Siklós János
,
Simon István
,
Sipos Gyula
,
Somogyi Tóth Sándor
,
Szabó Pál
,
Szalatnai Rezső
,
Szeberényi Lehel
,
Székely Dezső
,
Takáts Gyula
,
Tamás Menyhért
,
Tamási Áron
,
Tamkó Sirató Károly
,
Tasnádi Varga Éva
,
Ténagy Sándor
,
Tersánszky Józsi Jenő
,
Thiery Árpád
,
Thurzó Gábor
,
Urbán Ernő
,
Váci Mihály
,
Vass Henrik
,
Veres Péter
,
Vihar Béla
,
Vitányi Iván
,
Weöres Sándor
Zelk Zoltán
Kiadó: Táncsics Könyvkiadó
Kötés: Fűzött kemény papírkötés
Méret: 130 mm x 190 mm
Eredeti nevén Portik Cseres Tibor.
Magyar író, 1987 és 1989 között a Magyar Írók Szövetsége elnöke. 1915-ben született.
Magyar író, 1987 és 1989 között a Magyar Írók Szövetsége elnöke. 1915-ben született.
Kétszeres József Attila-díjas író, dramaturg, politikus. 1934-ben született. Irodalmi munkásságát elsősorban drámaíróként folytatta.
A rendszerváltás idején aktívan részt vett a monori, illetve a lakiteleki találkozó munkájában, a Magyar Demokrata Fórum egyik alapítója volt. 1
993-ban kizárták az MDF-ből, ekkor megalapította a Magyar Igazság és Élet Pártját, amelynek haláláig elnöke volt. 1990–1994 között az MDF, majd 1998–2002 között a MIÉP színeiben országgyűlési képviselő volt. Csurka Péter újságíró fia és Csurka László színművész bátyja.
A rendszerváltás idején aktívan részt vett a monori, illetve a lakiteleki találkozó munkájában, a Magyar Demokrata Fórum egyik alapítója volt. 1
993-ban kizárták az MDF-ből, ekkor megalapította a Magyar Igazság és Élet Pártját, amelynek haláláig elnöke volt. 1990–1994 között az MDF, majd 1998–2002 között a MIÉP színeiben országgyűlési képviselő volt. Csurka Péter újságíró fia és Csurka László színművész bátyja.
Lázár Ervin (Budapest, 1936. május 5. – Budapest, 2006. december 22.) Kossuth-díjas magyar író, elbeszélő, meseíró, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.
A leginkább meséiről ismert író első novellája a Jelenkorban jelent meg 1958-ban. Írásaihoz az inspirációt javarészt gyermekkorából merítette. Írásai jellegéből fakad, hogy szövegeit gyakran feldolgozták színházi, filmes adaptációk és rádiójátékok formájában, illetve ő maga is írt hangjátékokat. Műveinek nyelvezete egyéni és játékos. Jellegzetes hangvételű meséi mind a gyermekek, mind pedig a felnőttek körében népszerűségnek örvendettek, örvendenek. Az 1964-ben megjelent A kisfiú meg az oroszlánok című kötetét Réber László illusztrálta, aki ekkortól kezdve az íróval rendszeresen együttműködött. Egyetlen regénye az 1971-es A fehér tigris. Meseregényéért, az 1979-es Berzsián és Didekiért 1982-ben nemzetközi Andersen-diplomával tüntették ki. Ó be szép az élet, s minden más madár című hangjátéka elnyerte szerzőjének a Magyar Rádió 1986. évi kishangjáték-pályázatának első díját.
A Tolna megyei Alsó-Rácegrespusztán nevelkedett, a családja 1951-ig élt itt. Apja, Lázár István, uradalmi ügyintéző volt, édesanyja Pentz Etelka. Felsőrácegresre járt át iskolába, majd Sárszentlőrincre. Tízéves korában a székesfehérvári Ciszterci Szent István Gimnáziumba íratták, de amikor 1948-ban államosították az iskolát, egy idős tanár magántanítványa lett, Sárszentlőrincen.
1950 októberétől Szekszárdra járt középiskolába, a Garay János Gimnáziumba. Ide apja származása miatt nem akarták felvenni, egy élsportoló rokon közbenjárására sikerült mégis. Szüleit, akik a földosztással szegényebbek lettek, mint a környék lakói, mégis osztályidegennek számítottak, 1951-ben kitették a szolgálati lakásból. Tüskéspusztára költöztek.
1954-ben érettségizett. Ezután a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészkarára járt.
1959. február 1-jétől az Esti Pécsi Napló újságírója. 1961-ben megszerzi a magyartanári diplomát.
Az újságnál 1963-ig marad: utána a Dunántúli Napló és Tüskés Tibor segítségével az irodalmi folyóirat Jelenkor munkatársa. 1965-ben Budapestre költözik, itt az Élet és Irodalomnál helyezkedik el tördelőszerkesztőként. 1971-től 1989-ig szabadfoglalkozású író.
A Magyar Fórum alapító tagja (1989. október 1.), ennél a lapnál egy szűk évig főmunkatárs. A következő években a Magyar Napló, a Pesti Hírlap és a Magyar Nemzet munkatársa; 1992-től a Hitel olvasószerkesztője.
A Magyar Újságírók Országos Szövetségének tagja volt (1991-1994). A Magyar Írószövetség tagja (1969-től).
Felesége Vathy Zsuzsa írónő volt, gyermekeik: Fruzsina (magyar–földrajz szakos középiskolai tanárnő), Zsigmond (jogász).
2006. december 22-én hunyt el Budapesten.
A leginkább meséiről ismert író első novellája a Jelenkorban jelent meg 1958-ban. Írásaihoz az inspirációt javarészt gyermekkorából merítette. Írásai jellegéből fakad, hogy szövegeit gyakran feldolgozták színházi, filmes adaptációk és rádiójátékok formájában, illetve ő maga is írt hangjátékokat. Műveinek nyelvezete egyéni és játékos. Jellegzetes hangvételű meséi mind a gyermekek, mind pedig a felnőttek körében népszerűségnek örvendettek, örvendenek. Az 1964-ben megjelent A kisfiú meg az oroszlánok című kötetét Réber László illusztrálta, aki ekkortól kezdve az íróval rendszeresen együttműködött. Egyetlen regénye az 1971-es A fehér tigris. Meseregényéért, az 1979-es Berzsián és Didekiért 1982-ben nemzetközi Andersen-diplomával tüntették ki. Ó be szép az élet, s minden más madár című hangjátéka elnyerte szerzőjének a Magyar Rádió 1986. évi kishangjáték-pályázatának első díját.
A Tolna megyei Alsó-Rácegrespusztán nevelkedett, a családja 1951-ig élt itt. Apja, Lázár István, uradalmi ügyintéző volt, édesanyja Pentz Etelka. Felsőrácegresre járt át iskolába, majd Sárszentlőrincre. Tízéves korában a székesfehérvári Ciszterci Szent István Gimnáziumba íratták, de amikor 1948-ban államosították az iskolát, egy idős tanár magántanítványa lett, Sárszentlőrincen.
1950 októberétől Szekszárdra járt középiskolába, a Garay János Gimnáziumba. Ide apja származása miatt nem akarták felvenni, egy élsportoló rokon közbenjárására sikerült mégis. Szüleit, akik a földosztással szegényebbek lettek, mint a környék lakói, mégis osztályidegennek számítottak, 1951-ben kitették a szolgálati lakásból. Tüskéspusztára költöztek.
1954-ben érettségizett. Ezután a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészkarára járt.
1959. február 1-jétől az Esti Pécsi Napló újságírója. 1961-ben megszerzi a magyartanári diplomát.
Az újságnál 1963-ig marad: utána a Dunántúli Napló és Tüskés Tibor segítségével az irodalmi folyóirat Jelenkor munkatársa. 1965-ben Budapestre költözik, itt az Élet és Irodalomnál helyezkedik el tördelőszerkesztőként. 1971-től 1989-ig szabadfoglalkozású író.
A Magyar Fórum alapító tagja (1989. október 1.), ennél a lapnál egy szűk évig főmunkatárs. A következő években a Magyar Napló, a Pesti Hírlap és a Magyar Nemzet munkatársa; 1992-től a Hitel olvasószerkesztője.
A Magyar Újságírók Országos Szövetségének tagja volt (1991-1994). A Magyar Írószövetség tagja (1969-től).
Felesége Vathy Zsuzsa írónő volt, gyermekeik: Fruzsina (magyar–földrajz szakos középiskolai tanárnő), Zsigmond (jogász).
2006. december 22-én hunyt el Budapesten.
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............