Bővebb ismertető
Részlet:
"Mikor ma este hazajöttem a hivatalból - bankhivatalnok vagyok, s félévi mérleg idején este hétig-nyolcig is benntartanak néha minket -, az előszobában feltűnt nekem, hogy a fogason néhány idegen felöltő és kalap lóg. Háziasszonyomnak látogatói lennének? E magányos özvegyet nem látogatta senki, s közelebb lépve szobája ajtajához, nem hallottam sem beszélgetés szavait, sem másféle zörejt. Az előszoba sötét, mert lakásomba csak a gázt vezették be, s a sarokba állított jégszekrényen most is ott állott a vasaló, s a sötét fülkét állott étel és faggyúzsír szaga töltötte el, mint mindig, bár a konyha ajtaja zárva volt. Bementem a szobámba s meggyújtottam a gázt, levettem kabátomat, s egy használt, kissé már rongyos házikabátom öltöttem magamra.
A szobában nem láttam semmi feltűnőt. Az íróasztal előtt a széken ültem, keresztbe vetett lábakkal, fejemet tenyerembe hajtva az ablakhoz támaszkodva álltam, a vörös bársony drapériának vetve hátamat, zsebretett kezekkel -, az ágyon feküdtem, s lábaimat magasan felraktam az ágy alsó támlájára -, a mosdó előtt ültem a földön, fájdalmasan egymás alá rakott lábakkal -, kissé feszes s vidékies tartásban ültem az asztal mellett a pamlagon, bokáimat egymás mellé illesztve, kezemet laposan térdemre fektetve -, az első, ami megragadta a figyelmemet, a kos voltam, aki a kályha előtt állottam együgyű szemekkel -, s néhány pillanat múlva láttam csak meg a kövér, hízott patkányt, aki a szekrény alól előfutottam, megcsóváltam vékony, hosszú, hegyes farkomat, s apró lépésekkel, körmömmel a padlót kaparva, visszafutottam a szekrény alá."
Márai Sándor, eredeti nevén márai Grosschmid Sándor Károly Henrik (Kassa, 1900. április 11. – San Diego, 1989. február 21.) magyar író, költő, újságíró.
Márai életútja az egyik legkülönösebb a 20. századi magyar írók között. Már az 1930-as években korának egyik legismertebb és legelismertebb írói közé tartozott. Amikor azonban 1948-ban elhagyta hazáját, tudatosan és következetesen kiiktatták műveit a hazai irodalmi életből, és haláláig a nevét is alig ejtették ki. Ez nemcsak emigráns létének és bolsevizmus-ellenességének tudható be, hanem annak is, hogy ő volt a magyar polgárság irodalmi képviselője, s erről az osztályról sokáig semmi jót sem lehetett állítani. Márai azonban a klasszikus polgári eszményeknél értékesebbet nem talált, így kötelességének tartotta, hogy ezeknek adjon hangot műveiben.
Az 1980-as években már lehetővé válhatott volna munkáinak hazai kiadása, de ő megfogadta, hogy amíg Magyarországon megszálló csapatok tartózkodnak, s nem lesz demokratikus választás, addig semminek a kiadásához és előadásához nem járul hozzá. Életműsorozatának újra kiadása halála után, 1990-ben indult el. Ugyanebben az évben posztumusz Kossuth-díjjal jutalmazták.
Márai Sándor Kassán született egy régi szász eredetű családban. Apai ágon a nemesi Ország család rokona. Édesapja Grosschmid Géza, királyi közjegyző, édesanyja Ratkovszky Margit. Márai Sándornak három testvére volt, Kató, Géza és Gábor. Géza Radványi néven vált világhírű rendezővé.
A szülők az elit polgári értékrend szellemében kívánták nevelni gyerekeiket, így Márai Sándor 9 éves koráig házitanítóhoz járt, majd a Jászóvári Premontrei Kanonok Kassai Főgimnáziumába. 1914-ben átkerült Budapestre, a II. kerületi Érseki Katolikus Főgimnáziumba, végül Kassán az Eperjesi Katholikus Főgimnáziumban érettségizett 1917-ben.
1918-ban Budapestre költözött és megkezdte jogi tanulmányait, majd átjelentkezett a bölcsészkarra. A Tanácsköztársaság idején újságíróként tevékenykedett, melynek bukása után először Lipcsébe, Frankfurtba, majd Berlinbe ment tanulmányait folytatni.
Több lap állandó munkatársa lett, a tanulmányait pedig feladta. 1923. Április 17.-én vette feleségül a zsidó származású Matzner Lolát. Még ebben az évben Párizsba utaztak, és 6 évig ott is éltek. 1928-ban költöztek vissza Budapestre.
1930-1942 közötti korszak volt Márai Sándor legtermékenyebb írói időszaka. 1948-ban a Márai család elhagyta Magyarországot és Olaszországban telepedtek le, ahol Márai Sándor tovább folytatta az írást.
1952-ben Márai Sándor és felesége Amerikában telepedett le, ahol öt év kint tartózkodás után megkapta az amerikai állampolgárságot.
1985-ben meghalt Kató húga és Gábor öccse, 1986 januárjában pedig felesége. Végül 1989-ben San Diegóban egy pisztollyal véget vetett az életének.