Üzenet társainak [antikvár]

Részlet: Volt egyszer egy alkotókör Ezerkilencszázhetven elején négy-öt csongrádi összehajolt, s elhatározta: irodalmi alkotókört alapit. Erre a kordivat és a már akkorra szabadabbá váló lehetőségek is ösztönözték őket. Öntevékeny művészeti csoportok gombamódra szaporodtak ez idő tájt, természetesen figyelő tekintetek és politikai patronálás ,,segítő támogatásával". Hogy Csongrádon ez így volt-e vagy másként, ma már nem tudjuk, de az biztos, hogy az alkotókör gyorsan terebélyesedett, és az is, hogy igen széles autonómiával rendelkezett. Tagsága, alkalmi vendégei és szárnypróbálgató kezdői számára csak egy érték létezett: az irodalmi mű - a vers, a novella - tökéletesre formálása népies egyszerűséggel, a korban újszerű életérzések ábrázolásával, a szűkebb hazához, Csongrádhoz való érzelemgazdag ragaszkodás kinyilatkoztatásával, vagy a modemnek számító irányzatok követésével. S mindezt politikai puffogtatások nélkül, esetenként éppen a hivatalos politika fricskázásával valósították meg. Generációk találkájának is helyt adott e kör. Törzstagjai között voltak, akik már a világháború előtt is írtak; voltak fiatalok, 30-asok és voltak reményekre jogosult gimnazisták. Hol csak páran, hol nyolcan-tízen, esetenként még többen ülték körbe a ,,kerekasztalt" segítve, kritizáló közösséget alkotva. Felelősen, hol naivan, hol mély emdicióval, szakmai tudatossággal szedték ízekre egymás munkáit. Azokat az alkotásokat, amelyek egyikét-másikát ma már nemigen vállalják a szerzők. Pedig ezek a gyökerek vállalhatók, hiszen az őszinte önkifejezés próbálkozásai voltak, s emellett még közösségteremtő erőt keltettek életre, és a terem-tőképesség kibontakoztatásának egyre szélesedő igényét is jelentették. Jó volna kitekinteni, hogy az országban akkoriban hány hasonló csoport működött, s megkeresni bennük az általános jellegzetességeket és a sajátos értékeket. Bizonyára sokan voltak ilyenek; én magam is egy hasonló szervezettségű körnek tagjaként sóhajtottam ,,világgá" lírai zsengéimet a szomszéd városban, Szentesen, 8