Visszaemlékezések a magyar XX. századra [antikvár]

Részlet: Előszó A XX. században magyar nemzetet több csapás érte, mint a korábbi századokban, s több erőszak és veszteség, mint más európai népet. Az ország megcsonkításától a népirtásig, megbecstelem'tésig, kitelepítésig, végül a teljes diktatúráig terjed soruk. S ezekre válaszul emigrálás és forradalom. A történelem dolgát, a múlt kendőzeden felmutatását, sosem viheti végbe teljesen. Minden tanú nem idézhető perbe. A gonosznak és a jónak számtalan arca marad örökre rejtve emberi szemek, fülek elől. De dolgunk a még megismerhetőt megörökíteni, megőrizni, amennyire lehetséges. Amennyire egy kön}ív erre képes. Ezért fogtunk az egész magyar XX. századot átölelő visszaemlékezéseknek gyűjtésébe - a magunk méreteivel tisztában léve -, olyan korokéba, melyben a köznapok medréből kilépett a rossz - s azonmód kilépett a jó is. A gyepű kettejük közt ezekben az években gyakorta igazodott politikai, etnikai és ideológiai határokhoz, de sokszor kígyózott is ezek között, s az egyéneken is átfutott. A múlt megőrzésének vágya általános. Tanultságtól, nemtől függeden. Ez pályázatunk fő tapasztalata. Sokan fogtak tollat, mikrofont ugyan a felhívásunkra, de emellett jóval kiterjedtebb, már meglévő és folj^tonosan bővülő, országnyi emlékezetségnek a felszínét tapintottok. Ezekből került ki az itt közreadott 54 darab, a beküldőtteknek mintegy fele. Többféle jellegű emlékezés vagy emlékezés értékű írás gj'űlt össze, s ez kezelésüket is meghatározta. A leírt esemém^ekkel egykorú írásokat (naplók, levelek) teljes szövegükkel és eredeti helyesírással közöljük. Vannak köztük orosz fronton, ostromlott városban, nyugatra visszavonuló alakulatban vagy hadifogságban írt feljegyzések. Törekedtünk arra, hogy e korabeli, eredeti írásokat lássuk, az elmondásból feljegyzett emlékezések hangfelvételét halljuk, mindezek másolatát megszerezzük, s így szó szerinti hitelességükről meggyőződhessünk. E káptalani igyekezet eredményeire (avagy eredménytelenségére) a jegyzetekben utalunk. Az eredeti források másolata a társulat archívumában fellelhető. A hangfelvételek lejegyzése a beszédet híven követi, jellegzetességeit őrizve, a tájnyelviségre is tekintettel. Egy-egy szöveg a teljes beszélgetést tartalmazza, csak néhány ismétiést hagytunk el, a riporteri kérdéseket viszont igyekeztünk legkisebbre összeszorítani. A szemtanúk később leírt emlékeinél a javítás a központozásra és a helyesírás mérsékelt érvényesítésére terjedt ki, a nyelvi jellegzetességek, szó- és mondatszerkezetek meghagyásával. Ugyanez érvényes a visszaemlékezések azon részénél, melyet mások, főleg családtagok vették vagy jegyezték föl. A jegyzetekben az „ alapján megírta" fordulat jelzi, hogy nem hallottuk az eredeti hangfelvételt, tehát nem todjuk, a szöveg mennyire követi hűen eredeti elbeszélést. Vannak olyan írások, melyek „pusztán" dokumenmmgjTájtemények, s az egyéni emlékek nélkülözésével szólaltatják meg a múltat. E hivatalos iratok az eredeti helyesíráshoz szintén hűen szerepelnek. A később született és mások által leírt visszaemlékezéseknél nem minden esetben adjuk az eredeti írás teljes szövegét. Részben terjedelmi, részben tárgybeü okokból voltunk azokból kénytelenek néhol kihagyni, ám nem elveszejteni. A kihagyást a szokásos módon mindig jelöltük: [ ]. A kimaradt szövegek java - sokszor elő- és utóeseményeket beszélnek el, megadva a könyvbéli életek, történések kereteit - a kötet árnyaként megjelenő CD-n olvashatók, ha némi körülményesség árán, de biztosítja a hozzájuk férést. Ugyancsak a CD-n kaptak helyet teljes terjedelmükben azok az írások, melyek a pályázati kiírásnak megfeleltek, de a kötetbe valamely oknál fogva nem kerültek be. Az eredeti hangfelvételek szintén a CD-n szerepelnek.