Gondolatok [antikvár]

Részlet: Az istenség eszméje olyan, mint a nap, melynek reflektált világát mindenütt megtaláljuk, de a melyben gyönge szemünkkel egyenesen néznünk nem lehet ; s ha valaki az istenség eszméjét, tiszta észlelés útján keresve, midőn a világosság kútfejéhez közelíteni akart, a fénytől elvakítva sötétben érzi magát, s végre ezen eszme valóságán kétkedni kezd, épen nem csodálkozom rajta. Természetesnek tartom azt is, ha sokan elfoglalva a mindennapi élet gondjaitól s örömeitől, épen nem törőnek ez eszmével ; hisz istennek léte - hogy anyagi hasonlattal éljek - olyan, mint a lég köre, mely mindenfelől egyaránt hat, s melyet ép ezért észre nem veszünk. Sem azon tudományos atheizmusban, mely a metafizikai spekuláczió eredménye, sem azon közönyösségben, mely nem csak napjainkban, de mindig létezett, semmi meglepőt nem látok.