Gondolatok/Áldozatok [antikvár]

L A barátság: gyönge virág, melyet a kapzsiság hidege, harag szele, vagy a gyűlölet vihara helyrehozhatatlanul tép meg. A barátság jelszava alatt mindig többet várunk s várnánk el embertársainktól önmagunk részére, mint amennyit mí magunk önszántunkból az ő részükre adni akarnánk, így tehát örökös csalódás az eredmény. i - A barát ? ¦ ¦ . Jó, hogy védőpajzsul szolgáljon, de ellenünk kezében. Fegyver legyen fegyver elíen , de nem mellettem t hanem ellenem. Hogy hegyes tőr legyen, mely vág, mely sebez, öl: de önszívemben csak. Hogy hű legyen s kitartó : más iránti szeretet és szerelmében talán. Hogy szilárd legyen: azzá lett csalárdsága és hitszegésében! *