Gaudeamus [antikvár]

PROLÓGUSFrancz Werfel, osztrák író, az egyik versében így sóhajt: Az a vágyam, hogy rokonod legyek, óh olvasó."Az én vágyam szerényebb ennél - nehéz lenne sok emberrel rokonságba keveredni. Nekem az a célom, hogy az írásaimmal megfogjam az olvasó kezét, és arra törekedjek, hogy ez a kézszorítás az írásom első sorától az utolsóig ne ernyedjen.A kötetemhez Seneca gondolatát is felidézem, mert ez a boldogság forrása: Tanuljunk meg örülni!"*Kitárt karokkal szalad felém a falum Oszi harmatként pereg a könnyem A mesztélábak koptatta Hársfa utcán Már nem csoszog elém a vén szülém "