3 kópé kalandjai [antikvár]

"Száz évvel ezelőtt, vagy kicsit tán régebben, amikor még vonatok sem jártak, csak ökrösszekerek - az emberek mégis éldegéltek valahogy -, a Szernye-mocsár közepén lakott egy öregember. Olyan apró volt, hogy a termetes férfiak válláig sem ért. Hófehér haja égre meredt, zöldben játszó szeme pedig huncutul csillogott. Rögtön jókedvre derült, aki belenézett." Az ő és barátai sok-sok kalandjáról szól ez a történet. Barátja annyi volt, mint réten a fűszál. Kalandja is akadt bőven. Talán több is, mint szerette volna. Beleesett például a farkasverembe - puff! Mindjárt egy farkas mellé. Barátok is lettek egy életre. Szemüveget csinált a póknak, meggyógyította a denevér szárnyát, kályhaezüsttel befestette a gazdájától megszökött lovat - és sorolhatnánk tovább. De mindez semmi nem volt ahhoz képest, mikor megépítették a sárkányrepülőt, és igazi gazfickók keresésére indultak. Ők hárman, Pali Pál, a pákász, Fajankó, a szakadt madárijesztő és Ciprián, a szárnyas szerzetes. Szepesi Attila mulatságos és izgalmas történetét Galambos Tamás festőművész rajzai díszítik.