Bővebb ismertető
101 kiskutya
Paca és a párduc
l^gy sötét este tizenöt dalmata-kölyök ülte körbe a fekete-fehér televíziót, amelyben éppen Villám, a kutyahős vágott át egy mély és sötét dzsungelen.
Villám hirtelen izgatottan hegyezte a fülét. A kölykök visszatartották a lélegzetüket. Két sárga szem kukucskált ki a bokrok közül. Egy párduc volt az!
- Villám, vigyázz, mögötted van! - ugatta Penny a tévét.
- Hogy menekül el Villám a párduc elől? — kérdezte a bemondó. — Ne maradj le a következő részről jövő héten!
- Neeee! - tiltakoztak a kiskutyák, amiért véget ért a kedvenc sorozatuk.
- Lefogadom, hogy Villám darabokra tépi azt a csúnya párducot! - mondta Paca.
- Én nem mernék megküzdeni egy párduccal - szólt a testvére. Mázli.
- Én meg mernék! - vágta rá Paca.
- Jól van, gyerekek. Irány az ágy! - mondta Pongő, és az orrával kikapcsolta a tévét. Az apakutya kedvesen nézte, amint a kölykök felugrálnak a lépcsőn, majd befekszenek a kosarukba.
- Jó éjt, kicsik - szólt Pongő.
- Jó éjt, papa - mondták a kölykök.
Pongő lekapcsolta a lámpát. Néhány perc múlva halk horkolás töltötte be a szobát. A kiskutyák már majdnem elaludtak.
Kivéve egyet. Paca teljesen éber volt. Még mindig Villám és a párduc járt a fejében.
- Bárcsak erre is jönne egy párduc - gondolta Paca. - Én megmutatnám neki, hogy hol van a helye.