A bozótosok és pagonyok állatai [antikvár]

Kötéstábla / borítója kopott
Bozótos alatt a bokrokkal, fákkal benőtt területet értjük, ahol az ember még nem avatkozott be a természetbe. A bozótos sűrűsége attól függ, hogy milyenek a természeti adottságok; sokkal sűrűbb ott, ahol a talaj nedves, kevésbé sziklás-kavicsos, ahol több napfényt kap. Kétféle bozótost különböztetünk meg: az alacsony és a magas bozótost. Az alacsonynál a növényzet átlagosan 1 méter magas, de nagyobb összefüggő területet alkot, s kevés és kicsi tisztástól tarkított. Magas bozótosban a növényzet elérheti a 3 méteres magasságot is. (Nem számítjuk ide az erdei bozótost, mert azt az erdő részének tekintjük.) A pagony részben a bozótoshoz, részben a pusztához hasonlít. A pusztához annyiban, hogy füves és eléggé terméketlen vidék. Annyiban hasonlít a bozótoshoz, hogy helyenként sűrű, fás-bokros ligetek szabdalják, amelyek néha nagy kiterjedésűek. A pagony humuszban elég szegény terület, ahol csak foltokban nő dúsabb növényzet. Az ilyen területeket az ember általában csak legeltetésre használja, mert növénytermesztésre alkalmatlanok, s ritka, hogy e földeket feltörik. Európa majd minden vidékén megtalálhatók, s szinte mindenütt egyformák, legfeljebb kiterjedésükben különböznek. A bozótost és a pagonyt többnyire ugyanazok az állatfajok népesítik be, de az utóbbiban nagyobb számban élnek növényevő állatok, valamint kis és közepes méretű ragadozók, rágcsálók.