A csillagos ég [antikvár]

Ki tagadhatja, hogy korunkban sokat olvasnak? De ki állíthatja, hogy az olvasó közönség egészséges eledel után nyul? Komolyabb férfiak fájdalmasan említik föl azt, hogy az olvasó közönség legnagyobb része a kölcsönkönyvtárak nem annyira vizenyős mint erkölcsrontó tápanyagában leli gyönyörét. Csodálkozhatunk-e azon? Zsenge ifjuságunktól fogva könnyelműen, hogy ne mondjam, szántszándékosan értelmünket eltermészetlenítik, a midőn bennünket a lehetetlenség-, képtelenség - s őrültséggel mulattatnak. A gyermek egészséges értelmét úgyszólván agyon tapossák, a midőn szegény fejét merőben hazug és az észszel tökéletesen ellenkező fogalmakkal tele tömik. Elvezetik azon képzelt világba, a hol jó és rossz szellemek, óriások, törpék, büvészek, boszorkányok, ördögök, csodaszülöttek, vegyest szerepelnek, emberekből állatok, állatokból emberek lesznek, nem figyelvén meg azt, mily roppan kárt okoznak ez által a fejledező gyermeki értelemnek.