A csodakút tündére [antikvár]

Hogyan is született ez a mesekönyv? A mesélőhöz álmában elment egy szakállas öregember, András bácsi, aki hajnaltól napestig kutat ásott. De nem akármilyen kutat ám - csodakutat! A kút mélyén aranycsőből foly a víz egy márványmedencébe, a medence szélén aranypohár állott; az aranypohár aljánt ükör, s a tükörben egy mesekönyv látszik, a címe: A csodakút tündére. Telis-tele van ez a könyv Pintér néni bűvös-bájos meséivel. Megelevendik bennük a Balaton sok szép tündére, a szelíd és haragos tó, a Bakony sejtelmes, titokzatos zugai. Itt jár-kel a borzavári erdész fia, Ákumbákum királyfi meg Murkó herceg, s a szerencsés vándor itt találkozhat a csodakút jó álmot hozó, gyógyító tündérével. A tihanyi mesélő könyvének második kiadása új történetekkel gazdagítva, Czakó Mária rajzaival jelenik meg. A népélet múltját kutató néprajztudósok értékes segítőtársai azok a nagy tudományú falusi öregek, akik megőrizték emlékezetükben a régi szokásokat, az elődeiktől hallott meséket, dalokat, gyerekkoruk játékait. Pintér Pálné tihanyi parasztmesélő is ilyen jó emlékezetű falusi asszony, néprajzi pályázatok többszörös nyertese. Ő is sok játékot, hiedelmet, dalt, mesét, mondát tud, de könyvében ne keressétek az ismerős balatoni mondák változatait, sem a népmesék hagyományos alakjait, motívumait. Pintér Pálné belelátja a mesét környezetébe, ezért tud olyan szépen mesélni a gyöngykagylóról, a tihanyi belső tóról, a gólyákról vagy a halászokról. Az ő meséiben a borzavári erdész fiával, Ákumbákum királyfival, a talpraesett Rebekával, Murkó herceggel találkozhattok, és az is kiderül, ki a csodakút jó álmot hozó, gyógyító tündére.