Bővebb ismertető
A CSÖKÖNYÖS KISCICA
Volt egyszer egy kislány, és annak egy szürke kiscicája. Olyan csökönyös volt az a kiscica, hogy mindent a maga feje után akart csinálni.
Egyszer, amikor sétára indult, a kislány figyelmeztette: — Ne menj messzire, mert eltévedsz. Nem hallgatott rá a kiscica, hanem nekivágott az erdőnek. Ment, ment és — eltévedt. Késő éjszakáig kóborolt az erdőben, de csak nem találta meg a hazafelé vezető utat.
Egyszerre bagolyhuhogást hallott. iVIeg-ijedt a kiscica, leült egy fatönkre, és keservesen sírni kezdett. Arra szaladt a kisnyúl, meglátta a kiscicát, és megkérdezte:
— Hát te miért ülsz itt ?
— Eltévedtem az erdőben, és nem találok haza — felelte a kiscica.
— No de ilyet! — csodálkozott a kisnyúl. — Ki vagy te ?
— Nem tudom — mondta a kiscica. — Csak azt tudom, hogy kicsi vagyok.
— Milyen buta vagy! Ki a te anyukád ?
— Nekem nincs anyukám, egy kislány gondoskodik rólam— felelte a kiscica.
Elcsodálkozott a kisnyúl, leült a fatönk mellé a fűbe, hegyezte a fülét, és gondolkodott. Végre megszólalt:
— Hát ugrálni tudsz-e ?
— Azt tudok — felelte a kiscica.
— Akkor jó, akkor te is nyuszi vagy —